Az ebolajárvány súlyossága

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) diplomáciai és gazdasági érdekek miatt, a szükségtelen pánikkeltés elkerülésére hivatkozva hónapokon keresztül nem volt hajlandó nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek minősíteni a nyugat-afrikai ebolajárványt, holott helyszínen tartózkodó szakértői és középvezetők már jóval korábban felismerték a helyzet súlyosságát - állította belső dokumentumokra, valamint szakértőkkel és az érintettekkel készített interjúkra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség.

Ebola, járvány, fertőzés, WHO | InforMed Hírek13   InforMed | MTI

A WHO egyebek mellett azzal indokolta a vészhelyzet kihirdetésének elodázását, hogy azt az érintett nyugat-afrikai országok - Guinea, Sierra Leone és Libéria - ellenséges lépésnek tekintették volna, s Nyugat-Afrika gazdaságának súlyos károkat, míg a mekkai muzulmán zarándoklatra gyakorolt hatásai miatt társadalmi feszültségeket is okozhatott volna.

Az AP által megkérdezett szakértők és a WHO számos korábbi munkatársa ugyanakkor megalapozatlannak tartotta ezeket az érveket. "Ez olyan, mintha azt mondaná valaki, nem akarja kihívni a tűzoltókat, mert attól tart, hogy a tűzoltóautók lármát csapnak a környéken" - mondta Michael Osterhol, a Minnesotai Egyetem prominens járványkutatója.

Míg Margaret Chan, a WHO vezetője nyilvános nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy az egész világot meglepetésként érte a járvány, a hírügynökség birtokába került belső dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a genfi székhelyű szervezet felső vezetését már a járvány elején tájékoztatták a helyzet súlyosságáról. Egy 2014. március 25-i feljegyzés arra figyelmeztetett, hogy az ebolavírus soha korábban nem jelent meg Guineában; egészségügyi dolgozók halnak meg a betegségben; pánik kezd eluralkodni; s már a szomszédos Libériából és Sierra Leonéből is érkeztek hírek ebolás betegekről.

Miután április közepén a guineai főváros, Conakry egyik kórházában sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, egy tapasztalt ebolaszakértő azt sürgette, hogy küldjenek legalább féltucat veterán járványügyi szakembert, míg a WHO egy tisztviselője egy e-mailben azt írta, "drasztikus irányváltásra" van szükség ahhoz, hogy kordában tartsák a vírust. Pierre Formently, a WHO által a térségbe küldött ebolaszakértő belső használatra szánt áprilisi beszámolóiban azt írta, hogy a Conakryban lévő WHO-menedzserek legtöbbjének "fogalma sincs arról, hogyan kell kezelni egy ebolajárványt", és arra figyelmeztetett, hogy a jelek szerint "a járvány egy része rejtve van" az egészségügyi hatóságok elől.

Eközben a WHO hivatalosan azt közölte, hogy a 2014-es járvány - amely végül messze minden idők legsúlyosabbikává vált - semmiben sem különbözik a korábbiaktól. A szervezet felső vezetésében először csak 2014 júniusában merült fel, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdessen, miután az Afrikában szolgálatot teljesítő munkatársak ezt javasolták Sylvie Briandnak, a WHO járványügyi osztálya vezetőjének. Egy héttel később Briand és kollégái egy Margaret Channak küldött e-mailben viszont azt írták, hogy bár vélhetően hamarosan Malira, Elefántcsontpartra és Bissau-Guineára is átterjed a vírus, a nemzetközi vészhelyzet kihirdetését "ellenséges lépésnek" tekintenék az érintett országok.

A WHO-s dokumentumokból az is kiderült, hogy a guineai hatóságok akadályozták a járvány valódi súlyosságának nyilvánosságra kerülését, elsősorban gazdasági okokból. Formenty jelentései szerint nem akarták, hogy a bányaiparban dolgozó külföldiek megijedjenek és elhagyják az országot. Az is szerepet játszott ebben, hogy a hatóságok attól tartottak, a járvány miatt korlátozhatják a muzulmán többségű ország lakosainak a mekkai zarándoklaton való részvételét, ami társadalmi feszültségeket szülhetett volna. Briand az AP-nek azt mondta, hogy a nemzetközi vészhelyzet kihirdetése katasztrofális gazdasági hatásokkal járt volna. Tapasztalatai alapján "ez olyan, mint aláírni egy halálos ítéletet" egy fejlődő ország számára - fogalmazott.

Bruce Aylward, a WHO igazgatóhelyettese pedig úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy amúgy sem hozott volna megoldást varázsütésre a vészhelyzet kihirdetése. "Azt várnád, hogy az egész világ ráébred: +Istenem, ez egy szörnyű probléma, több embert és pénzt kell küldenünk+. Ehelyett az történt, hogy az emberek úgy gondolták, +Jézusom, valami nagyon veszélyes dolog történik ott, korlátoznunk kell az utazást és az emberek áramlását+" - mondta. A nemzetközi vészhelyzetet végül augusztus elején hirdette ki a WHO, amikor már közel ezren életüket vesztették a kórban. Mára a halálos áldozatok száma meghaladta a tízezret.

Joanne Liu, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet nemzetközi igazgatója szerint a vészhelyzet bejelentése "fontos, mert világos jelét adja, hogy senki sem hagyhatja figyelmen kívül a járványt". Miután a WHO kihirdette a vészhelyzetet, az Egyesült Államok 3000 katonát küldött Nyugat-Afrikába, s Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Kuba is orvoscsoportokkal és eszközökkel segítette a járvány elleni küzdelmet.

Az AP nyomozásából az is kiderült, hogy a WHO egy Sierra Leonéban ebolával megbetegedett munkatársa nem volt hajlandó kórházba vonulni, ehelyett szállásán kúrálta magát, veszélyt jelentve kollégáira és az ott tartózkodó más segélymunkásokra. Az MSF szerint az eset miatt 14 segélymunkás úgy döntött, elhagyja az ebola sújtotta országot, így egy helyi klinikát 22 helyett nyolc fővel kellett működtetniük.

Az AP nyomozása szerint hiányzott a megfelelő koordináció és vezetés a WHO szervezetén belül. Szakértők azt is megjegyezték, hogy bár az ebolajárvánnyal kapcsolatban ismét számos javaslat került terítékre a WHO megreformálását illetően, ezek valójában korábbi, megvalósítatlan tervek "újracsomagolva".

| ebola, járvány, fertőzés, WHO
2015-03-22 14:01:04
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop