Hirdetés
A hantavírus-fertőzések miatt közegészségügyi kutatóterep lett a Yosemite Nemzeti Park
Kaliforniai kutatók és közegészségügyi szakemberek egy sor tanulmányt indítottak el az amerikai Yosemite Nemzeti Park területén, miután egy ritka, egerek által terjesztett vírus június óta legalább kilenc látogatót megfertőzött, akik közül hárman meg is haltak.
A mintegy 3100 négyzetkilométeres parkot, a benne élő rágcsálókat és embereket hatalmas természetes laboratóriumként kezelik a kutatók, akik arra keresnek választ, hogy miként terjed a hantavírus, milyen változatai lehetnek, és miért esendőbbek vele szemben egyes emberek.
Az erőfeszítések része lesz a nyáron felbukkant hantavírustörzs teljes genomszekvenciájának (nukleinsav sorrendjének) meghatározása. 1993 óta, amikor először azonosították a vírus által okozott betegséget az Egyesült Államokban, most fordult elő a legnagyobb számban ilyen fertőzés.
Szintén példa nélküli az a közegészségügyi szakemberek által tervezett orvosi szűrés, amelybe a park 2500-nál több dolgozóját vonják be. Charles Chiu, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i tagintézményének fertőző betegségekre szakosodott kutatója elmondta, hogy az alkalmazottaktól vérmintát vesznek, mert arra keresnek választ, hogy miként fertőzi meg a vírus az embereket, és hogyan lehetne megelőzni a betegséget.
A nyári járványkitörésben megbetegedett emberek szövetmintáinak, valamint a nemzeti parkból és Kalifornia más részéből származó, a hantavírust hordozó rágcsálók szövetmintáinak vizsgálatával Chiu már megkezdte a vírus genomjának szekvenálását.
Mint Danielle Buttke, a Nemzeti Park Szolgálat állatokra szakosodott járványtani szakembere rámutatott, fel akarják használni ezt a lehetőséget arra, hogy minél többet megtudjanak a betegségről. Chiu elemezni fogja azt is, hogy a mostani vírus megegyezik-e az 1993-ban azonosított vírussal, amikor is az ország délnyugati részén 18 ember betegedett meg az akkor először leírt hantavírus pulmonalis szindrómában.
A vírus a fertőzött fehérlábú egerek (Hesperomys leucopus) vizeletében, száraz ürülékében és nyálában található nagy mennyiségben. Egy kivételével valamennyi megfertőződött látogató a Curry Village elnevezésű kempingben tartózkodott június közepe és augusztus vége között. A táborhely kettősfalú kabinjairól később kiderült, hogy ellepték a fehérlábú egerek. A szakemberek szerint emberek között nem terjed a vírus.
A fertőzést követő lappangási időszak akár hat hétig is elhúzódhat, mielőtt megjelennének az influenzaszerű tünetek, a láz, az izomfájdalom, a szédülés és a hidegrázás. A betegség az esetek 30 százalékában halálos kimenetelű, specifikus kezelési módja nincs, de vérből való korai azonosítása és a támogató kórházi kezelés mellett nagyobb a túlélés esélye.
Az erőfeszítések része lesz a nyáron felbukkant hantavírustörzs teljes genomszekvenciájának (nukleinsav sorrendjének) meghatározása. 1993 óta, amikor először azonosították a vírus által okozott betegséget az Egyesült Államokban, most fordult elő a legnagyobb számban ilyen fertőzés.
Szintén példa nélküli az a közegészségügyi szakemberek által tervezett orvosi szűrés, amelybe a park 2500-nál több dolgozóját vonják be. Charles Chiu, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i tagintézményének fertőző betegségekre szakosodott kutatója elmondta, hogy az alkalmazottaktól vérmintát vesznek, mert arra keresnek választ, hogy miként fertőzi meg a vírus az embereket, és hogyan lehetne megelőzni a betegséget.
A nyári járványkitörésben megbetegedett emberek szövetmintáinak, valamint a nemzeti parkból és Kalifornia más részéből származó, a hantavírust hordozó rágcsálók szövetmintáinak vizsgálatával Chiu már megkezdte a vírus genomjának szekvenálását.
Mint Danielle Buttke, a Nemzeti Park Szolgálat állatokra szakosodott járványtani szakembere rámutatott, fel akarják használni ezt a lehetőséget arra, hogy minél többet megtudjanak a betegségről. Chiu elemezni fogja azt is, hogy a mostani vírus megegyezik-e az 1993-ban azonosított vírussal, amikor is az ország délnyugati részén 18 ember betegedett meg az akkor először leírt hantavírus pulmonalis szindrómában.
A vírus a fertőzött fehérlábú egerek (Hesperomys leucopus) vizeletében, száraz ürülékében és nyálában található nagy mennyiségben. Egy kivételével valamennyi megfertőződött látogató a Curry Village elnevezésű kempingben tartózkodott június közepe és augusztus vége között. A táborhely kettősfalú kabinjairól később kiderült, hogy ellepték a fehérlábú egerek. A szakemberek szerint emberek között nem terjed a vírus.
A fertőzést követő lappangási időszak akár hat hétig is elhúzódhat, mielőtt megjelennének az influenzaszerű tünetek, a láz, az izomfájdalom, a szédülés és a hidegrázás. A betegség az esetek 30 százalékában halálos kimenetelű, specifikus kezelési módja nincs, de vérből való korai azonosítása és a támogató kórházi kezelés mellett nagyobb a túlélés esélye.
2012-09-28 09:12:53