Hantavírus-fertőzés
A hantavírus-fertőzés rágcsálókról emberre terjedő vírusfertőzés, mely a tüdő és a vese súlyos megbetegedésével jár.
A tüdő hantavírus-fertőzése lázzal és izomfájdalommal kezdődik, majd fájdalom, hasmenés és hányás alakulhat ki. 4-5 nap múlva köhögés és nehézlégzés fejlődhet ki, amely órákon belül súlyosbodik. A tüdőkbe kiáramló folyadék olyan mértékű folyadékvesztéssel jár, ami hirtelen, életet veszélyeztető vérnyomásesést okoz (sokk állapot alakul ki). A sokkot általában halál követi. A tüdőket érintő fertőzés a felismert esetek legnagyobb részében végzetes kimenetelű. Akik azonban túlélik, azok teljesen felépülhetnek.
A vese enyhén vagy súlyosan fertőződhet. A megbetegedés enyhébb formája magas lázzal, fejfájással, hát- és hasfájással kezdődik. A harmadik-negyedik napon a kötőhártyán és a szájpadon horzsolásszerű foltok, a hasfalon pedig bőrkiütések jelennek meg. A betegek kb. 20%-a súlyosan megbetegszik és aluszékony lesz. A veseműködés károsodik, a vérben megemelkedik a mérgező anyagok szintje, ami hányingert, étvágytalanságot és kimerültséget okoz. A bőrkiütések 3 napon belül eltűnnek. A vizeletürítés a normális fölé emelkedik, és a beteg néhány hét alatt teljesen meggyógyul.
A vese fertőzésének súlyosabb formája hasonlóképpen kezdődik, viszont a láz a harmadik vagy negyedik napon magasabb lesz. Az egyik jellegzetes tünet az arc leégésre emlékeztető kiterjedt kipirulása. Az arc bőrére gyakorolt enyhe nyomás maradandó vörös foltot okoz. A harmadik és ötödik nap között pontszerű bevérzések (petechiák) alakulnak ki, kezdetben a szájpadon, majd bárhol, ahol a bőr nyomásnak van kitéve. A kötőhártyák bevérzése is kb. ugyanekkor alakul ki. Úgy az ötödik nap táján a vérnyomás hirtelen esni kezd, és sokkos állapot alakulhat ki. A nyolcadik nap táján a vérnyomás visszatér a normális értékre, a vizelet-elválasztás csökken, de a 11. nap körül újra emelkedni kezd. Ezalatt a fellépő vérzések, főleg amelyek az agyban következnek be, halálhoz vezethetnek. A vese hantavírus-fertőzése az esetek 5%-ában halálos kimenetelű. A túlélők egy részében maradandó vesekárosodással kell számolni.
KezelésA kezelés elsősorban az életfunkciók fenntartását jelenti. A ribavirin nevű vírusellenes szer - ha elég korán megkezdik az adagolását - hatékony lehet. A tüdő érintettsége esetén legfontosabb az oxigén adása és a vérnyomás változásainak folyamatos nyomonkövetése. A vese megbetegedése esetén művese-kezelésre lehet szükség, amely életmentő lehet.