A WHO dönti el, hogy a majomhimlő egészségügyi vészhelyzetet jelent-e
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ez év június 23-án sürgősségi bizottságot hívott össze annak felmérésére, hogy a majomhimlő járvány nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC, Public Health Emergency of International Concern) jelent-e.
Kép: Business Standard
Ez az ENSZ ügynöksége által kiadott legmagasabb szintű figyelmeztetés, amely eddig csak a COVID-19 világjárványra és a gyermekbénulásra vonatkozott.
Idén 1600 megerősített és 1500 gyanított majomhimlős esetet és 72 halálesetet regisztráltak a WHO szerint 39 országban, köztük azokban, ahol a vírus általában is terjed.
A majomhimlő endémiásnak tekinthető Nyugat- és Közép-Afrikában, de ezekben az országokban és a világ többi részén is több eset fordult elő, mint jelentették. A vírus influenzaszerű tüneteket + bőrelváltozásokat okoz, és szoros érintkezés útján terjed.
A WHO szerint az esetek 3-6%-ban halálos kimenetelű, bár még nem jelentettek halálesetet az Afrikán kívüli járványban. A legtöbb haláleset ebben az évben a Kongói Demokratikus Köztársaságban történt.
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója azt mondta, ideje megfontolni a válaszlépések fokozását, mert a vírus szokatlanul viselkedik, több országot érint, és nemzetközi koordinációra is szükség van.
„Nem akarjuk megvárni, amíg a helyzet kikerül az irányítás alól” – mondta a WHO afrikai vészhelyzeti igazgatója, Ibrahima Socé Fall.
A bizottság jövő heti ülésén globális szakértők vesznek részt, de a végső döntést a WHO főigazgatója hozza meg arról, hogy a járvány megérdemli-e a PHEIC (Public Health Emergency of International Concern, Nemzetközi Veszély Közegészségügyi Sürgőssége) minősítést.
Szakértők hetek óta szorgalmazzák a WHO gyorsabb fellépését, miután bírálták az ügynökség a koronavírus-járványra adott kezdeti válaszát.
A COVID és a gyermekbénulás mellett más járványokat is PHEIC-nek nyilvánítottak, mint például 2014-ben az ebolát.
A bizottság azonban elállhat a riasztástól. Amikor a WHO sürgősségi bizottságát felállították annak mérlegelésére, hogy a 2016-os nyugat-afrikai sárgaláz-járvány legmagasabb fenyegetettségi szintet jelent-e, végül nem döntött.
Egyes országokban megkezdték az egészségügyi dolgozók és a majomhimlős betegek közeli kapcsolatainak beoltását himlővakcinákkal, elsősorban a Bajorországból származó újabb, élő, nem replikálódó vakcinával, amelyet az Egyesült Államokban jóváhagytak a himlő és a majomhimlő megelőzésére.
Sarkady László dr.
2022-06-30 14:03:19