Himlő

National Geographics

A himlővírus-mintákat kutatási célokra őrizték meg. A biológia fejlődése pedig lehetővé tette a himlővírus létrehozását a közzétett aminosavszekvenciákból, mely aggodalmat okozott, hogy a himlőt egy napon biológiai hadviselési szerként is felhasználhatják.

A himlőnek nem létezik gyógymódja vagy kezelése. A vakcina megelőzheti a himlőt, de a vakcina mellékhatásainak kockázata túl magas ahhoz, hogy indokolttá tegye a rutinszerű vakcinálást azon személyek esetében, akiknél alacsony a himlővírus-expozíció kockázata.

Tünetek

A himlő első tünetei általában 10-14 nappal a fertőzés után jelentkeznek. A 7-17 napos lappangási idő alatt az illető egészségesnek tűnik és érzi magát, és nem fertőzhet meg másokat.

Az inkubációs időszakot követően hirtelen influenzaszerű jelek és tünetek jelentkeznek. 

• Láz

• Általános rossz közérzet

• Fejfájás

• Súlyos fáradtság

• Súlyos hátfájás

• Hányás, esetleg

Néhány nappal később lapos, vörös foltok jelennek meg először az arcon, a kézen és az alkaron, majd később a törzsön. Egy-két napon belül sok ilyen elváltozás kisméretű, tiszta folyadékkal teli hólyagokká alakul, amelyek aztán gennyessé alakulnak. A pörkösödés nyolc-kilenc nappal később kezd kialakulni, és végül leesik, mély, gödrös hegeket hagyva maga után.

Az orr és a száj nyálkahártyáján is kialakulnak elváltozások, amelyek gyorsan kisebesednek.

Terjedés

A himlőt a variola vírus fertőzése okozza. A vírus továbbítható:

• Közvetlenül személyről emberre. A vírus közvetlen átviteléhez meglehetősen hosszan tartó személyes kontaktus szükséges. A vírus a levegőn keresztül, cseppfertőzéssel terjedhet, amikor a fertőzött személy köhög, tüsszent vagy beszél.

• Közvetve egy fertőzött személytől. Ritka esetekben a levegőben terjedő vírus messzebbre is terjedhet, esetleg az épület szellőzőrendszerén keresztül, megfertőzve más helyiségekben vagy más emeleteken lévőket.

• Szennyezett tárgyakon keresztül. A himlő szennyezett ruházattal és ágyneművel való érintkezés útján is terjedhet, bár az ez a kockázat kevésbé gyakori.

• Terrorista fegyverként. A himlő szándékos elterjesztése távoli fenyegetés. Mivel azonban a vírus gyorsan terjesztheti a betegséget, a kormányok számos óvintézkedést tettek a védelem érdekében, például himlőoltás készletezését.

Szövődmények

A legtöbb himlőben szenvedő ember túléli betegséget. A himlő néhány ritka fajtája azonban szinte mindig végzetes. Ezek a súlyosabb formák leggyakrabban a terhes nőket és a károsodott immunrendszerű embereket érintik.

A himlőből felépülő embereknél általában súlyos hegek alakulnak ki, különösen az arcon, a karokon és a lábakon. Egyes esetekben a himlő vakságot okozhat.

Megelőzés

Járvány kitörése esetén a himlős embereket elkülönítik, hogy megfékezzék a vírus terjedését. Mindenkinek, aki kapcsolatba került valakivel, akinél fertőzés alakult ki, himlőoltásra van szüksége, amely megelőzheti vagy csökkentheti a betegség súlyosságát, ha a himlővírussal való érintkezést követő négy napon belül beadják.

Két oltás áll rendelkezésre. Az egyik vakcina (ACAM2000) egy élő vírust használ, amely rokon a himlővel, és esetenként súlyos szövődményeket okozhat, például a szívet vagy az agyat érintő fertőzéseket. Éppen ezért nem ajánlott mindenkit ilyenkor beoltani. A vakcina lehetséges kockázatai meghaladják az előnyöket.

Egy második vakcina, a módosított vakcinia az Ankara vakcina (Jynneos) biztonságosnak bizonyult, és olyan embereknél alkalmazható, akik nem kaphatják meg az ACAM2000-et, akiknek legyengült az immunrendszerük vagy bőrbetegségben szenvednek.

Ha gyerekkorában beoltották

A himlőoltás utáni immunitás vagy részleges immunitás akár 10 évig is megmaradhat, újraoltással pedig 20 évig. Ha valaha is kitörne a járvány, a gyermekkorukban beoltott emberek valószínűleg akkor is kapnának új védőoltást, ha közvetlenül érintkeztek fertőzöttel.