Vakcina Pilisborosjenőről

vakcina, influenza | Népszabadság   Népszabadság
Folyamatban van a Pilisborosjenőn gyártott, influenza elleni vakcina európai törzskönyvezése - tudtuk meg az Omninvest Oltóanyag-termelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft. orvos igazgatójától, Jankovics Istvántól. Tavaly egymillió adag vakcinát állítottak elő, és a napokban megkezdődött a felkészülés a következő esztendőre szükséges egymillió-kétszázezer dózis gyártására.

A telephelyet legalább annyira szigorúan őrzik, mint egy titkos katonai bázist. Ide, szó szerint, egy vírus sem juthat be észrevétlenül. Néhány évvel ezelőtt heves indulatokat váltott ki a környéken, hogy a különlegesen tiszta levegőjű völgyben, a Nagy-Kevély tövébe tervezték az influenza elleni védőoltást előállító üzemet. A helybeliek attól tartottak, hogy a gyártás során olyan melléktermékek kerülhetnek a környezetbe, amelyektől megbetegedhetnek. A szakemberek végül is megnyugtatták a laikusokat. Az érvelés súlyát - nem utolsósorban - az is növelte, hogy a tervezett technológia kidolgozóját, Takácsi Gyula professzort éppen halála előtt akarták fölterjeszteni Nobel-díjra.

Ma Pilisborosjenőn található Kelet-Európa egyetlen, komoly vakcina-előállító cége, amelyet az országos influenzajárvány kellős közepén kerestünk föl.

- Az utolsó pillanatban sikerült megteremteni ezt az üzemet - emlékezik vissza az 1994-es indulásra Jankovics István és helyettese, Visontai Ildikó. - Magyarországon már az ötvenes években megpróbálták előállítani a gyermekbénulás, a veszettség és az influenza elleni vakcinákat, és figyelemre méltó kísérleteket végeztek a mumpsz és a kanyaró megelőzését szolgáló humán oltóanyagokkal is.

Ez volt tehát a hőskor, amikor komoly szakemberek komoly eredményeket értek el.

A nyolcvanas évek közepére tragikusan elavult a régi technológia. Félő volt, hogy csak külföldi cégek gyártmányaival lehet megvédeni a hazai lakosságot, holott létezett egy világszínvonalú magyar találmány. Takácsi Gyula még az 1950-es években kidolgozta az úgynevezett Takácsi-lemezek technológiáját, csakhogy - ilyen volt a kor! - nem szabadalmaztathatta. Közzétette viszont egy angol szaklapban, ahonnan aztán ingyen bárki kivehette.

-Azóta az ELISA- (Enzim link immono sorbent assay) technológia olyan utat járt be, mint a golyóstoll - jellemzi a magyar találmány jelentőségét Visontai Ildikó. - Ma már mindenhol ismerik, de a nagy cégek nem használják, mivel rendkívül sok kézi munkát igényel. Helyette inkább a kémiai eljárásokat alkalmazzák. Csakhogy a Rolls-Royce sem robotokkal készül - jegyzi meg sokatmondóan.

Amikor rákérdezek, hogy ezek szerint a Pilisborosjenőn alkalmazott eljárás a legjobb-e a világon, csöndes mosoly a válasz.

Hogy a laikusok is értsék, elmondják, hogy a hazai vakcinákban a tojásfehérje-szennyezettség lényegesen kisebb arányban fordul elő, mint a külföldi cégek más technológiával készült, hasonló termékeiben. Természetesen ott is igyekeznek kiszűrni a selejtet, de jellemző, hogy valamennyi, jelentős gyógyszergyártó fölkereste már a borosjenői üzemet, sőt pillanatnyilag két multinacionális gyógyszergyár kutatási-fejlesztési programjában is részt vesznek. Ennek alapja, hogy Magyarországon már sikerült törzskönyvezni az orrcsepp formájában használható influenza elleni gyógyszert is. Ilyen eredményre várnak még a japán, izraeli és amerikai szakemberek.

A szinte valamennyiünket érintő oltóanyag gyártásához embrionált (tíznapos csirkét rejtő) tojás szükséges. Ebbe oltják be a WHO által aktuálisan veszélyesnek minősített vírustörzset, hogy aztán a biológiai tisztítási folyamat végén elnyerjék a vakcinát.

- A WHO minden februárban meghatározza, hogy a következő esztendőre milyen vírus ellen kell oltóanyagot gyártani - tudom meg az orvos igazgatótól. - Tavaly az influenza A/Moscow jelentkezését prognosztizálták, jövőre pedig az influenza A/Panama támadása várható.

Vajon mennyire lehet pontosan meghatározni, milyen vírustól kell tartani jövőre? - várom a választ, miközben arra is kíváncsi vagyok, mennyire védhető a magyar lakosság.

Megtudom, hogy Londonban, Tokióban, New Yorkban és Szentpéterváron száz országból gyűjtik a mintákat, és ezek alapján izolálják az új vírust, amelyet genetikailag elemeznek. Mi Londonból kapjuk a javaslatot.

- A teljes lakosságot felesleges beoltani - mondja a szakember. - Tény, ha az egészséges ember is megkapja az oltást, 70-80 százalékos védettséget érezhet. Ugyanakkor a betegség hosszú évekre ad immunitást. Ezért elsősorban a gyermekeknek, a 60 éven felüli időseknek, valamint a rendszeresen nagy közösségben dolgozó embereknek - például katonáknak, egészségügyi dolgozóknak - javasoljuk. Az egymillió vakcinával mi az európai átlag középmezőnyébe tartozunk. Spanyolországban a legszélesebb körű, 25 százalékos a populáció oltása. Ugyanakkor érdekes, hogy Ausztriában csak most közelítették meg a 7 százalékot. Tény, hogy ezekben az országokban lényegesen drágább az oltóanyag.

Magyarországon ma ezer forint egy adag vakcina. A társadalombiztosítás ennek felét finanszírozza. Az Amerikai Egyesült Államokban egy dózisért 18-20 dollárt fizet a beteg. Jellemző, hogy amikor az USA-ban húsz százalékkal csökkent a dózisok száma, azonnal 100 dollárra emelkedett egy-egy adag ára.

- Nálunk éppen miattunk nem tudnak árat emelni a multinacionális cégek - mutat rá Jankovics István. - Az ő gyógyszerük ugyanannyiba kerül a patikában, mint a miénk. Minden környező országban dupla pénzt kérnek. A rendszerváltás után a kelet-európai országok közül csak nálunk sikerült megújítani a vakcinagyártást. Mai kapacitásunkkal is képesek lennénk már tíz hét alatt ötmillió adagot gyártani. Lenne rá kereslet. Talán sikerül nekünk is beleszólni a piaci versenybe, de előtte túl kell esnünk az európai törzskönyvezési eljáráson, amely már elkezdődött, de még néhány évig eltarthat.

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ez nem csupán szakmai, hanem némiképp diplomáciai döntések függvénye is.

| vakcina, influenza
2002-07-10 16:35:01


data-full-width-responsive="true">