Visszatérhet a halálos, 1918-as spanyolnátha

A tudósok most tanulmányozták először alaposan a világszerte 40 millió áldozatot követelő 1918-as spanyolnátha-járvány influenzavírusát, és azt derítették ki, hogy ez a kórokozó különbözik minden más ismert humán influenzavírustól. Egyben arra figyelmeztettek, hogy egy hasonlóan veszélyes vírustörzs bármikor megjelenhet.

vírus, spanyolnátha, influenzavírus, influenza, vírus, influenzavírus | The New York Times Health News Service   Medincorp | Knox, R. A.

A Science című újságban megjelent cikkben a washingtoni Fegyveres Erők Patológiai Intézetének kutatói arról számoltak be, hogy az 1918-as vírus javarészt sertésektől származik, hasonlóan a többi humán vírustörzshöz, sokkal kevésbé közvetlenül kacsáktól vagy más víziszárnyasoktól. Sokan ugyanis ezzel próbálták megmagyarázni a vírus rendkívüli virulenciáját.

Más szóval, a gyilkos vírus a szokásos csatornákon éri el az embert, nem pedig különleges úton.

"Megtörténhet akár még egyszer," mondta dr. Jeffrey K. Taubenberger, annak a kutatócsoportnak a tagja, amelyiknek először sikerült leírnia az 1918-as vírus genetikai jellemzőit. "Ez nem azt jelenti, hogy ugyanez a vírustörzs bukkan fel ismét, hanem hogy ugyanekkora virulenciával rendelkező törzsek jelennek meg."

Mindeddig a kutatóknak csak közvetett ismereteik voltak az 1918-as vírus genetikai jellemzőiről. Mivel az 1930-as évekig a vírusokat nem ismerték, a kutatóknak a spanyolnátha túlélőiben kellett megkeresniük az antitest-állományt, hogy kiderítsék, mennyiben hasonlít vagy különbözik ez a törzs az összes többi törzstől.

Ám az antitest-állomány olyan, mint egy elkenődött ujjlenyomat - nem sokat árul el magáról a bűnösről.

Dr. Taubenberger és csapata a vírus genetikai anyagát egy 1918. szeptember 26-án, egyhetes betegség után a járvány következtében elhunyt 21 éves katona tüdejéből izolálta. A férfi tüdőszövetét és több más áldozat szerveit a Fegyveres Erők kutatóintézetében 78 éven keresztül tárolták formaldehidben.

A kutatóknak az eddigi próbálkozásokkal szemben most sikerült a gyilkos vírustörzs öt különböző génjét töredékekből összeállítani; ez a vírus genomjának mintegy 10 százaléka. Ez elegendő volt a vírus sertés-eredetének megállapításához, és a többi humán influenzavírustól való elkülönítéshez.

Ezzel azonban még nem tudjuk megmagyarázni az organizmus egyedülállóan gyilkos erejét. A katonai kutatóintézet munkatársai abban bíznak, hogy ehhez sikerül nemsokára többet feltérképezniük a vírus genomjából.

Ezek alapján a közegészségügyi szervezetek jobban felkészülhetnek a szokatlan virulenciájú vírustörzsek támadásaira. Dr. Taubenberger azt állította, hogy semmi okunk azt feltételezni, hogy egy hasonló törzs kevésbé félelmetes járványt okozna ma, mint 1918-ban, hiába ismertünk meg azóta modernebb kezelési eljárásokat.

"A nagy járvány sok áldozatának halálát másodlagos bakteriális tüdőgyulladások okozták, amelyeket antibiotikumokkal kezelni lehet," mondta dr. Taubenberger. "Ám ha az Egyesült Államok lakosságának 30 százaléka néhány hónap alatt megbetegedne, akkor az teljesen kimerítené az USA jelenlegi egészségügyi kapacitását."

Az 1918-as spanyolnátha-járványnak 675 ezer amerikai esett áldozatul, tízszer annyi, mint ahány amerikai halottja volt az első világháborúnak. "A halálozási arány nagyon magas volt, és hiány volt koporsóból, sírásókból és temetkezési vállalkozókból," mondta dr. Taubenberger. "Az egész olyan lehetett, mint egy rémálom."

Megjelent: The Boston Globe

| vírus, spanyolnátha, influenzavírus, influenza
2002-07-31 18:26:59


data-full-width-responsive="true">