Influenza - kacsák, vírusok és gének

A hongkongi hatóságok izgatottak a madárinfluenzának nevezett új, veszélyes vírustörzs felbukkanása miatt (mint lapunk is beszámolt róla, már halálos áldozatai is vannak). Megfelelő oltóanyag előállítása érdekében egyenesen az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez fordultak - annak ellenére, hogy egyáltalán nem bizonyított az influenza A vírus ezen H5N1 nevű altípusának emberről emberre való terjedése.

influenza, vírus, védőoltás, vírus | Népszabadság   Népszabadság

Teljesen érthető, hogy a laikus és a szakember egyaránt fél az influenzától. Bár ma már felkészültebben várják világszerte a következő pandémiát, azaz az egész Földön végigsöprő influenzajárványt, mint 1918-ban a hírhedt, tömeggyilkos spanyolnáthát - akkor 18 millió halálos áldozata volt, több mint az első világháború első négy évében elesettek száma! -, ám azért még ma is van mitől félnünk. Az 1968-1970 között tomboló hongkongi vírus egyedül Nyugat-Németországban a lakosság 67 százalékát betegítette meg, és 20-30 ezren bele is haltak - azért ilyen hozzávetőleges a mortalitási ráta az egyébként precíz német statisztikákban, mert számos beteg nem közvetlenül az influenza, hanem a szövődmények áldozatává vált.

"Slendrián" vírus

Mitől ilyen veszélyes ez a vírus? Mert rendkívül trehány! Szaporodása, sokszorozódása közben számos baklövést követ el: az öröklődésért felelős hosszú molekulaláncnak átlagosan minden tízezredik helyére rossz építőkövet applikál - másfajta, "normális" sejtek ezt a hibát csak minden egymilliárdodik helyen követik el. Ennek köszönhető, hogy a vírus folyamatosan megváltoztatja antigénszerkezetét - vagy lassan (az ilyen típusú lassú szerkezetváltozás tudományos neve "drift"), vagy gyorsan (ez a "shift"). Ez utóbbi az igazán veszélyes - a "shift" olyan, teljesen új antigenitású kórokozók megjelenéséhez vezet, amelyekkel szemben az emberiség védtelen. A vírusnak ez az örökös változékonysága az oka annak, hogy az immunrendszer képtelen tartós védelmet kialakítani ellene. Ezért kell állandóan, évről évre újabb és újabb összetételű, influenza elleni oltóanyagokat is előállítani.

Senki sem tudja, mikor jön a következő "világcsapás". Egyes kutatók szerint átlag húszévente törnek ki világjárványok. Szerintük a 1968-as hongkongi influenza statisztikai kivétel volt, az azt követő "orosz influenza" pedig éppen húsz éve, 1977-1978-ban zajlott...

Ennyi ijesztgetés után megnyugtatásul: a szakemberek szerint egy éven belül - statisztika ide vagy oda - nem fenyeget igazán nagy világjárvány.

Bűnös állatok

Az influenzavírus egyik legjobban ismert tulajdonsága - kapcsolata az állatvilággal. Az influenza A-vírusát (a B- és C- vírusok kevésbé veszélyesek emberre) már számos állatban kimutatták: nemcsak madarakban és sertésekben, hanem lovakban, sőt bálnában és nercben is. Úgy tűnik, az influenzavírusnak már évezredek óta közti gazdái a vízimadarak. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok szerint a Kanadában élő kacsák mintegy 60 százaléka A-vírus-hordozó, anélkül, hogy maguk a madarak a megbetegedés legcsekélyebb tüneteit mutatnák. Ennek egyik oka talán az, hogy - ellentétben az emberrel - az influenzavírus a madarak bélnyálkahártyájában szaporodik, márpedig az jóval gyorsabban és könnyebben regenerálódik, mint a tüdőszövet, a hörgőnyálkahártya. Valószínűleg a vírus időnként kiszabadul a madarakból, és megfertőz más fajokat, például a sertést és az embert. 1983-ban például csak úgy tudták az észak-amerikai csirkefarmokon kitört járvány terjedését megakadályozni, hogy sok millió baromfit levágtak - a kár 63 millió dollárra rúgott. 1979-ben Svájcban, Németországban, Hollandiában és Franciaországban terjedt el egy olyan, sertésekben igazolt vírus, amelynek a génszerkezete majdnem teljesen megegyezett a madarakból kitenyésztett kórokozó genetikai állományával. Egyébként önmagukban ezek a vírusok általában nem veszélyesek emberre - csak akkor van baj, ha antigénszerkezetükben valamilyen gyors, végzetes változás áll be.

Valószínűleg ezekkel az állatokkal hozható összefüggésbe az is, hogy a legtöbb világjárvány Kínából indult ki - onnan, ahol - egyedülálló módon - ember, sertés és vízimadár a legszorosabb szimbiózisban él együtt, tehát ahol a végzetes "vírusrandevúra" is legnagyobb az esély. Ezért is javasolják a szakemberek, hogy az ENSZ nemzetközi állatorvosi szolgálatot létesítsen a sertések vírusvizsgálatára és nyomon követésére.

Mint közismert, a vírusbetegségek ellen ma még nincs oki terápia, de vannak ígéretes kezdeményezések. Olyan szerekkel kísérleteznek, melyek kikapcsolják a vírus szaporodásához nélkülözhetetlen fehérjének, a neuraminidáznak a hatását. Ezek egyikét, az Amantadint számos országban forgalmazzák, ám a gyógyszerrel kapcsolatos optimizmus mára már jelentősen csökkent. Egyrészt komoly mellékhatásai vannak, álmosít, tudatzavart, félelmi reakciókat válthat ki, másrészt egyre több, a szer ellen rezisztens törzset izoláltak. Ezért egyes orvosok egyenesen betiltásáért kardoskodnak.

Lopakodó gének

A modern genetika vívmányait reméli hasznosítani egy teljesen más koncepció mentén folyó kísérlet az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában. Az influenza hemagglutinin nevű antigénjének termelődéséért felelős DNS-molekulát adtak be vadászgörényeknek, amelyek így sokkal jobban vészelték át az influenzafertőzést, mint a hagyományos védőoltásokkal beoltott állatok. Ennek magyarázata az, hogy a vírus, beépülve az állat sejtjeibe, nemcsak antigéntermelődést indukál, henem mozgósítja az immunrendszer védősejtjeit is.

Bár nagy reményeket fűznek az ilyen új géntechnikai eljárásokhoz, bőven akadnak ellenérvek is. Egyrészt a kísérleti szerek ma még csak rövid, átmeneti hatással bírnak, másrészt ugyanazok a veszélyek, kérdések fogalmazódnak meg a kutatókban, mint más génmanipulációk esetén. Nem világos ugyanis, hol, mely sejtekbe épül be a beadott vírus-DNS, és milyen sokáig marad bent, főleg milyen mellékhatásai lesznek. Végül is kevés olyan ember akad, aki szívesen élne együtt ellenőrizhetetlen módon beépült és szaporodó, időzített bombaként ketyegő influenzagénekkel!...

Marad hát továbbra is a hatékony megelőzés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1947-ben hatalmas, az egész földet behálózó megfigyelőrendszert épített ki. Nyolcvan ország 100 központjában figyelik az influenzavírus felbukkanását, változását, jellemzőit. Óriási teljesítményű számítógépekbe fut be a milliónyi adat három megapolisban: az ausztráliai Melbourne-ben, Londonban és Atlantában. Ezek feldolgozásával határozzák meg évente az oltóanyagok optimális összetételét is.Ám hiába működik és tökéletesedik a rendszer, hatalmas lyukakat fedeznek fel benne nap mint nap. 1993-ban például Pápua Új-Guineában 200 halottat követelő influenzajárvány volt, a WHO-nak mégsem sikerült egyetlen megbetegedést okozó vírust sem izolálnia. Márpedig enélkül nem lehet hatékony védőoltást előállítani ellene.

Végül egy jó hír: az Egyesült Államok, Japán és Izrael mellett Magyarországon is törzskönyvezés alatt áll egy új nazális (orrba fújható), influenza elleni oltóanyag, amely a tervek szerint jövőre már kapható lesz. Azaz eldobhatóvá válik az injekció.

| influenza, vírus, védőoltás
2002-07-10 11:11:49


data-full-width-responsive="true">