Hogyan terjed sejtről sejtre az influenza vírus

Régóta fennálló rejtély volt, hogy az influenza vírus genetikai információkat tartalmazó részei hogyan érik el, hogy a fertőzés sejtről sejtre terjedjen tovább.

| InforMed Hírek18   InforMed | Glanz, J.

Történelmi leírások alapján úgy tűnik, hogy az influenzajárványok az emberiséget jóval Krisztus előtt, már az i.e. V. században is sújtották.
A tudósok 1933-ban izoláltak először emberből származó influenza vírust. Azóta kiderült, hogy az influenza vírusoknak két főtípusa van: A típus és B típus, melyek bizonyos belső fehérjékben különböznek egymástól.

A virológusok az A típusból további altípusokat képeztek, a vírus felszínén tüskékhez hasonlóan elhelyezkedő, kétféle fehérje, a hemagglutinin és a neuraminidáz alapján. Hasonlóan más fehérjékhez, ezek is aminosavak összehajtogatott fonalaiból állnak. Azonban minden egyes altípusban az egyes fehérjék jelentősen különbözhetnek az őket felépítő aminosavak sorrendjében.

E sorrend alapján az influenza A víruson többféle hemagglutinint és neuraminidázt sikerült azonosítani melyeket a kimutatott hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) molekulák szerint neveztek el: H1N1, H1N2, H2N2 és így tovább.

A B típusú vírusok sokkal jobban hasonlítanak egymásra. Ezeken egyfajta hemagglutinin és egyfajta neuraminidáz fordul elő, bár az aminosav sorrendek kissé különbözhetnek az egyes B törzsek között, hasonlóan az egyes A influenza altípusokhoz.

A kémiailag kimutatható különbségeken kívül az A típusú és B típusú vírusok abban térnek még el egymástól, hogy más-más élőlényeket fertőznek meg: az influenza B vírusok például csak embereket betegítenek meg, és inkább regionális járványokat okoznak.

Ezzel ellentétben az A típusú vírusok megfertőzhetnek sertéseket, lovakat, madarakat és embereket is, igaz nem minden altípus fertőzi meg valamennyi felsorolt fajt . Az A típusok felelősek a Földön időről időre végig söprő járványokért is.

A különbségek ellenére azonban a két influenza-típusnak az alapvető életciklusa azonos.

Amikor a vírusok betegséget okoznak, bizonyos sejttípusokat özönlenek el, melyekben szaporodnak, majd kiömlenek a sejtből, és további sejteket fertőznek meg. Az emberekben megtelepedő influenza törzsek például különösen a légzőrendszert bélelő epithel sejteket támadják meg.

Ahhoz, hogy az influenza vírus, vagy akár csak a részecske egyetlen másolata be tudjon jutni egy emberi sejtbe, a vírusnak kapcsolódnia kell a sejt felszínén lévő cukorszerű molekulával, a sziálsavval. Ennek a kötődésnek a hatására a sejt bekebelezi a vírust, mely először egyfajta hólyagba zárul. A vírusgének -melyek RNS fonalakból állnak- és a belső fehérjék azonban hamarosan kiszabadulnak és behatolnak a sejtmagba. Ott egyes vírusfehérjék hozzáfognak a vírus RNS szálainak replikációjához, azaz lemásolásához. Az újonnan készült gének és fehérjék összetalálkoznak és a sejtből, mint új vírus részecskék (virionok) kiszabadulnak.

A kutatók már egy ideje azon dolgoztak, hogy leírják, hogyan áll össze a vírus úgy a genetikai alegységekből, hogy azok végül a vírus teljes genomját, azaz genetikai állományát létrehozzák. Az ismert volt, hogy az influenza A vírus egyedülálló abból a szempontból, hogy a genetikai állománya 8 különböző RNS szakaszra van szét bontva.

De az, hogy ezek az RNS szakaszok hogyan válnak teljes génállománnyá a sejten belül, és hogy az influenza vírusok által képzett virionok (vírus részecskék) hogyan képesek más sejteket is megfertőzni, nem volt ismert.

A kutatók, egy kísérletsorozatban felfedték az influenza A vírus RNS száljának molekuláris jeleit, amely a fertőzési folyamat kritikus része, hiszen ez a jel toborozza a szükséges 8 RNS szakaszt, hogy azok végül a vírus teljes genomjává összeálljanak. Ezen RNS részek mindegyike egyedülálló hozzájárulása az A típusú vírus teljes genomjához.

| influenza, vírus, szerkezet
2020-10-29 10:29:24
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop