Mononucleosis infectiosa

Az EB-vírus egyedülálló biológiai tulajdonsága, hogy emberi béta-lymphocitákat aktivál, szaporodó sejtekké képes átalakítani.

mononucleosis infectiosa, EBV, Pfeiffer | Gyógy-ír   Kisalföld | Nagy, M.
Amely szervekben atípusos lymphocyták megtalálhatók, azok megduzzadnak a sejtek nagymérvű felszaporodása miatt. A következmény a mononucleosis infectiosa típusos, riasztó kórképének kialakulása.

A fertőző betegségek kórokozói között előkelő helyet foglalnak el a vírusok. A legkisebb kórokozók közé tartoznak, sejteken kívül nem mutatnak önálló életjelenséget, csak élő, fogékony sejtekben tudnak szaporodni.

A sejtbe kerülve azok anyagcseréjét átalakítják, átveszik az irányítást a sejt anyagcsererendszere felett. Ezáltal a szervezettel kölcsönhatásba lépnek, megfertőzik a szervezetet és a tünetmentes fertőzéstől kezdve atípusos vagy típusos lefolyású, enyhe vagy súlyos kórképet, legkülönfélébb szövődményekkel - esetenként - halált is okozhatnak.

Számos vírus az infekcióval együtt kiváltja a szervezet védekezőképességének különböző mértékű átmeneti csökkenését is. Ilyen vírusok egyike az Epstein-Barr vírus.

A vírusok okozta folyamat függ a vírus fertőzőképességétől (virulenciájától), típusától, a szervezetbe bejutott vírus mennyiségétől, a gazdaszervezet immunállapotától, az életkortól, hormonegyensúlytól (pl. terhesség), erőnléttől, genetikai tényezőktől, orvosi beavatkozásoktól, környezeti tényezőktől.

A betegséget okozhatja direkt a vírus, illetve immunológiai elváltozások létrehozásával másodlagosan.

Ismerten 60 körül van a víruscsaládok száma, ebből 20-ban találhatók emberi megbetegedést okozó vírusok.

Az emberek nagy számban fertőződnek EB-vírussal és egész életükben hordozók lehetnek.

Az EB-vírus többféle betegséget okozhat: az úgynevezett Burkitt-lymphomát. Ezen daganatféleségben 1958-ban Ugandában találták meg az EB-vírust, gyermekeknél rosszindulatú állkapocstumor vizsgálatánál. Azóta a vírussal összefüggésbe hozható rosszindulatú daganatok köre egyre bővül.

A vírus a szervezetben többféle sejtet megfertőzhet és a fertőzött sejtek ellen az ép immunrendszerű szervezet hatékony immunválaszt indít. Az immunválasz serdülő vagy fiatal felnőttkorban különösen heves lehet.

A betegség terjedése

Rendszerint nyálkontaktus révén, szájon keresztül jut a vírus a szervezetbe. Ritkán vérátömlesztés során is előfordul, elvileg a szexuális átvitel sem kizárt. A szoros nyálkontaktussal való átvitel miatt "csókolózási betegségnek" is nevezik.

A szervezetbe kerülő vírusok a nyálkahártyasejtekből a nyirokszervekbe jutnak el. Az első kapu, ahol a vírushatás jelentkezik, vagyis a betegség első tünete a torokelváltozás.

Ijesztő lehet, hogy a duzzadt, vörös lepedékes mandulák néha összeérnek, a beteg alig tud nyelni, légzési akadály is ronthatja az állapotot, orrhangú a beteg.

A mandulák gennyes gyulladása olyan fokú lehet, hogy azok elhalhatnak. A garat falában sok az érintett nyiroksejt, amelyek duzzanata a garatot beszűkítheti. A torokgyulladás mellett a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása a feltűnő.

Megnagyobbodik a máj és a lép

A máj érintettsége, amely gyulladásos elváltozás következménye, kifejezett sárgasággal járhat, kóros májfunkciós értékekkel. Nagyon jellegzetes a mononucleosisnál észlelhető vérképelváltozás, jellemző az úgynevezett egymagvú (mononukleáris) sejtek megszaporodása, amely a normális 7-8 százalék helyett 30-40 százalékot is kitehet, de a fehérvérsejtek abszolút száma is megszaporodhat.

A vérből vírusellenes antitestek mutathatók ki. Monosticon vagy Paul-Bunnel szerológiai reakció elvégeztetésével lehet igazolni a betegséget. Amennyiben a betegnek az immunrendszere (védekezőrendszere) nem ép, úgy az EB-vírusok hatására rosszindulatú daganatsejtek burjánzása indulhat meg, amíg az ép immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a vírusindukálta rosszindulatú daganatok sejtjeit.

Riasztó tünetek

A mononucleosis infectiosa gyakran jelentkezik riasztó tünetekkel, elsősorban a serdülő és fiatal felnőtteknél külső jegyeiben rosszindulatú nyirokcsomó-daganatot utánozhat. Nem véletlen, hogy az ilyen betegek elsőként hematológiai osztályra kerülhetnek be.

A betegség komoly májgyulladás képét öltheti, és a garatgyűrű-duzzanat légzési, nyelési nehézséget okoz, gégészeti ellátást is igényelhet, illetve a torokban kórokozó baktériumok jelenhetnek meg, amely mint bakteriális felülfertőződés, rontja a beteg állapotát. A szívizomban felszaporodó kóros sejtek jelenléte szívizomgyulladás képét adja.

A szövődmények közül a legsúlyosabb a szerencsére ritkán előforduló léprepedés, ha kellő időben nem veszik észre, a beteg halálát okozhatja, mivel heveny hasi katasztrófa formájában zajlik. Lehet még csontvelő-elégtelenség is szövődmény, amely vérzéses halálhoz vezethet. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a szövődmények aránya 1 ezrelék alatt van.

Védettség és megelőzés

A betegség átviteléhez szoros kontaktus kell, amely nyállal, közös evőeszközökkel történhet.

A betegség tartós védettséget hagy maga után, többszöri előfordulása valószínűleg ritka. A betegek abszolút száma növekszik, évenként 1000-1500 közötti a bejelentésre került betegszám.

A járványügyi szervek felé kötelező jelenteni!

A kórházi kezelés súlyos tünetek és szövődmények esetén indokolt a fertőzőbeteg-ellátás keretében.

A betegség lezajlása után immungyengeség maradhat vissza, és fél-egy évig fokozott fogékonyság alakulhat ki más fertőző betegségekre. Visszamaradhat még idült fáradtságérzés is. Emiatt még orvosi ellenőrzés javasolt.

A betegség ellen védőoltás nincs forgalomban. Elsősorban a nem specifikus megelőzésnek van jelentősége: a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására kell fokozottan ügyelni.

A betegség idültté válása ritka. Sajnos a legjobban érintett fiatalkorúaknál a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenése tanulásban, bizonyos munkákban, sportban komoly lemaradást eredményezhet.

Mindenképpen javasolt tehát tisztázni a kórkép okát és ha mononucleosis infectiosának bizonyul, el kell fogadni az orvos utasításait, még ha néha nehéz is azokat megtartani, hiszen a hosszú ideig tartó lábadozás semmiképp sem kedvező és néha veszélyes képzeteket is okozhat a betegségről.

A mononucleosis az év minden szakában előfordul, de a tavaszi hónapokban megszaporodni látszik a betegek száma.

| mononucleosis infectiosa, EBV, Pfeiffer
2007-11-27 22:54:59
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop