Mit kell tudni a veszettségről?

A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.

veszettség, betegség, fertőzés, állat | Gyógy-ír   Kisalföld | Nagy, M.

Az egész világon elterjedt betegség. A Föld több mint 100 országában 2,5 milliárd személy van kitéve a vadon élő és háziállatok köréből eredő veszettség veszélyének. Évente még jelenleg is 50-60 ezer ember halálát okozza, annak ellenére, hogy heveny fertőzésveszély esetén hatékony védőoltás áll rendelkezésre.

Kórokozója a Lyssa vírus. Terjedése a vírussal fertőzött állatok, főként rókák, kutyák, macskák, ritkábban egyéb emlősállatok testváladékaival, harapásával, közvetlen érintkezés útján kerül az ember szervezetébe. Szarvasmarhák, juhok, sertések, kisebb rágcsálók (mókus, denevér stb.) is terjeszthetik.

A bőr- és nyálkahártya-sérüléseken bejutott vírusok a központi idegrendszerbe vándorolnak, ahol kiterjedt károsodást okoznak.

A betegség tünetei és lefolyása

A betegség lappangási ideje 2-8 hét lehet, a fejen vagy fejközeli sérülésnél rövidebb, az alsó végtagokon való behatolásnál hosszabb, előfordult már egy év is.

A betegségre jellemző tünetek: néhány napos bevezető panaszok, hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő szak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából. Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia). Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg.

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőzően tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki. Emberről emberre terjedhet, de ez megakadályozható, ezért gyakorlati jelentősége nincs.

A betegség előfordulása

Európában, így hazánkban is az erdei veszettség jelenti a fő veszélyt, a vörös róka a legfontosabb hordozója, terjesztője. Túlnyomórészt Kelet- és Közép-Európa országaiban több ezerre tehető a veszett rókák száma. Elsősorban keletről jönnek veszett rókák Közép-Európába.

A küzdelem a rókaveszettség megszüntetésére szájon át adott vakcinával, programszerűen folyik. Mivel a betegséget meggyógyítani nem lehet, a megelőzésre kell nagy gondot fordítani. A járványügyi, rendszeresen felülvizsgált rendeletek nagyon részletesen előírják a veszettséggel kapcsolatos teendőket.

Magyarországon a kutyákat 1930-tól oltják veszettség ellen, a kóbor ebeket befogják, így ezen időtől sikerült csökkenteni a házi veszettség eseteinek számát.

Sajnos 1967-től a vadon élő rókák között megemelkedett a veszett állatok száma, így a veszély ismét közel került az emberhez. Ezen igyekszik változtatni az úgynevezett rókavakcinációs program, melynek eredményei már a jelenben is mutatkoznak.

Hazánkban az ’50-es évektől nem volt sok beteg, de nyolc nyilvántartott eset mindegyike halállal végződött. Magyarok is utaznak a veszettség által érintett régiókba, országokba mint turisták vagy munkavállalók, ezért a nemzetközi oltóközpontokhoz tanácsért fordulókat fel kell készíteni a veszettség veszélyére is, hogy ismerjék az állatok által okozott esetleges sérülések jelentőségét és esetenként részesüljenek megelőző védőoltási sorozatban.

| veszettség, betegség, fertőzés, állat
2002-07-18 12:09:00
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop