A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.

A veszettség az agyvelő fertőzése, mely az agy és a gerincvelő gyulladásával és ingerlékenységével jár. A rabiesvírus a fertőzött állatok nyálában található meg.

Általában napjainkban az a kérdés, hogy biztosan meg tudjuk-e állapítani azt, hogy az állat veszett volt-e.

Van néhány fertőző betegség, amelyet súlyossága miatt mindenképpen meg kell ismerni.

Felszámolná 2030-ig a veszettség okozta halálozást a Földön minden idők legjelentősebb veszettségellenes kezdeményezése, amellyel több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állt elő a veszettség elleni világnapon.

Naponta körülbelül 160, évente mintegy 59 ezer ember hal meg veszettségben a világon. A veszettségben meghalt emberek 99 százalékára kutyákról terjed át a betegség, holott ez a kutyák beoltásával gyakorlatilag kiirtható lenne - írja jelentésében a Global Alliance for Rabies Control.

Nem tartóztatja fel a veszettség terjedését a vérszopó denevérek irtása a dél-amerikai országokban, sőt, még kedvezhet is a kórnak - derül ki egy amerikai tanulmányból.

Körülbelül húsz percenként hal meg valaki a világon veszettség miatt, az áldozat az esetek többségében gyermek. Most úgy tűnik, hogy már egyetlen oltással megelőzhetővé válik ez a betegség.

Biztosan halálos kimenetelű megbetegedés, mely veszett állat okozta sérülés révén alakul ki az emberben.

A vírushordozó az erdei farkas, a róka és a kóbor kutya. A megbetegedés kizárólag harapás vagy bőrsérülés útján terjed. Kutyaharapás esetén azért kell meggyőződni arról, hogy a harapós kutya részesü1t-e veszettség elleni védőoltásban.