A COVID-19 vakcinák rendkívül hatékonyak a várandós és szoptató nőknél - új tanulmány

Massachusetts-i kutatók egy csoportja két jóváhagyott mRNS-oltásra terhes nőknek- a Pfizer / BioNTech és a Moderna / NIH - adott  reakcióját tanulmányozta. A nőket terhesség alatt vagy szoptatás alatt oltották be, és vírusspecifikus antitesteket termelő képességét összehasonlították a beoltott, nem terhes nőkével. 

Míg a vizsgálatba bevont nők kis száma - 131 - korlátozó tényező, mindazonáltal nagyon fontos korai betekintést nyújt a COVID-19 oltások biztonságosságába és hatékonyságába a terhesség alatt.

Ez azért fontos, mert az új fertőző betegségek számos kockázattal járhatnak a nők számára a terhesség és a szülés során, valamint az újszülöttek számára. Mindezeket a kockázatokat figyelembe kell venni a terhes nőkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor, és különösen az oltási stratégiák mérlegelésekor. 

Ismert kockázatok

Bár sok mindent nem tudunk még a COVID-19 terhes nőkre és csecsemőikre gyakorolt hatásairól, néhány dolog biztos. 

A terhesség korai szakaszában a vírusfertőzés nem jár a vetélés fokozott kockázatával. A fertőzés átvitele - amikor a vírus az anyától az anyaméhben átjut a csecsemőbe - viszonylag ritka. A csecsemők pedig ritkán betegednek meg.   

Azt is tudjuk, hogy a terhes nőknek általában enyhébb tünetei vannak, mint az általános népességnek. Azonban továbbra is nagyobb a szövődmények, köztük a placenta gyulladásának, és a súlyos betegség kockázata. Ez viszont fokozza annak valószínűségét, hogy intenzív osztályra kerüljenek és idő előtt szüljenek. A fekete vagy ázsiai terhes nőknek, valamint az elhízottaknak is nagyobb a súlyos COVID-19veszélye.

Természetesen a vakcina megakadályozná ezeket az eredményeket. A nők azonban általában nem vesznek részt a korai oltási vizsgálatokban, ha terhesek. Csak most jelennek meg a terhes és szoptató nők vakcinára adott válaszával kapcsolatos adatok. Az első tanulmány, mely ezzel foglalkozik, így hihetetlenül értékes. 

Antitest válasz

A Massachussets-tanulmány 84 terhes nőre összpontosított, 31 szoptató nő és 16 olyan nő, aki egyik sem. A nők két-két dózist kaptak - az úgynevezett elsődleges és emlékeztető hatású - egyik vakcinát. Minden dózisnál vért vettek, a második után is hat hétig. 

Ezeket a vérmintákat használták fel a nők vírusra adott antitest-válaszainak nyomon követésére. Az eredmények meggyőzőek voltak. Valamennyi nő - mind a terhes, mind a szoptató - robusztus immunitást találtak, hasonlóan a nem terhes nőkéhez. Ez az immunitás az oltás utáni időben nőtt. 

A kutatók összehasonlították ezeket az adatokat a vírussal természetesen fertőzött terhes nők antitest-válaszával. Ez lehetővé tette számukra, hogy bizonyítsák, hogy az oltásra válaszként előállított antitest szint messze meghaladja a természetes fertőzésekre adott válasz szintjét. 

Passzív immunitás

A terhes nők oltásának egyik fontos oka az, hogy ők viszont ellássák ellenanyagukkal a csecsemőket. Ez passzív immunitás néven ismert, és akkor fordul elő, amikor egy anya természetes úton fertőzött, vagy ha beoltják. Az általa termelt antitestek a placentán keresztül vagy az anyatej útján jutnak el babához. Ez védelmet nyújt a csecsemőnek olyan fertőző betegségek ellen, amelyekkel kapcsolatba kerülhetnek, miközben saját immunrendszere még éretlen. Ez az egyik oka például annak, hogy számos országban a várandós nőket arra ösztönzik, hogy oltassák be magukat influenza és szamárköhögés ellen.  

Amikor a vizsgálatban szereplő csecsemők megszülettek, a kutatók vérmintákat vettek a köldökzsinórból. Minden mintában vírusspecifikus antitesteket találtak. Ez azt mutatja, hogy az oltott anyák antitesteket juttatnak a csecsemőhöz a méhlepényen keresztül, összhangban azzal, amit a természetes fertőzéssel kapcsolatos vizsgálatokból tudunk. 

Az anyatejben is vírusspecifikus antitesteket találtak azoknál a nőknél, akik oltáskor szoptattak, ami azt jelenti, hogy passzív immunitás zajlik ezen az úton is. 

A vizsgálatban résztvevő kutatók némi betekintést nyerhettek abba is, hogy a mikor lehet a legjobb időpont a terhes nők oltására. A nők oltása terhességük különböző trimeszterében nem befolyásolta az antitestszintet. Ez arra utal, hogy a nők a terhesség bármely szakaszában robusztus választ tudnak adni az oltásra. 

Ezzel szemben a köldökzsinórvér elemzése azt mutatja, hogy a vakcina második adagja fontos a csecsemő passzív immunitásának maximalizálásához.

A köldökzsinórminták antitestek szintje a legalacsonyabb egy olyan nőnél volt, aki a második valcina adag előtt szült. Ez arra utal, hogy a szülés előtt mindkét adag kritikus fontosságú ahhoz, hogy a baba a lehető legnagyobb védelmet kapja. 

Következő lépések

A közelmúltban arra szólítottak fel kutatók, hogy a terhes nőket vonják be az oltási tesztek korai szakaszába. Ez a tanulmány támogatja ezt a felhívást.

A tanulmány kiemeli a következő fontos lépéseket is. Nagyobb vizsgálatokra van szükség annak kiderítésére, hogy mikor van legjobb ideje az oltás a terhességben. Részletesebben kell elemzni, hogy az anyák hogyan reagálnak az oltásra a terhesség különböző szakaszaiban, megakadályozza-e a vakcina a méhlepény gyulladást és a koraszülést, és milyen hatással lehet az újszülöttek passzív immunitására. 

Más fontos kérdésekre is rámutat a cikk. Mennyire hatékony az immunitás átadása a csecsemőnek? És mennyi ideig él az oltás okozta vírus elleni immunitás az anyában, ha a védőoltást a nő a terhesség alatt kapja? További vizsgálatokra lesz még szükség.