A következő világjárvány – mikor lehet?

Kép: College of Charlston

Mikor következhet be a következő járvány?

Lehetetlen megjósolni, hogy mikor következik be a következő járvány, mivel ezek véletlenszerű események. A világ bármely pontján kezdődhet, ahol állatok és az emberek közel élnek egymáshoz. A járványok ugyanis leggyakrabban akkor keletkeznek, amikor egy kórokozó átkerül olyan állatról emberre.

Emberi fertőzés esetén a három kimenetel egyike lehetséges: a kórokozó egyetlen emberben okoz betegséget, mint a veszettség esetében; szélesebb körű kitörést okoz, például az ebolavírus-betegséget a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2018-ban és 2020-ban; vagy olyan járványt okoz, amely endémiássá válhat, mint például a HIV.

A fertőző betegségek kitörése a legvalószínűbb, ha több kockázati tényező együttesen fordul elő. Az El Niño időjárási esemény 1998-ban áradásokat okozott Kenyában, Szomáliában, Szudánban és Tanzániában, amiely miatt a szarvasmarhák és az emberek kénytelenek voltak közelebb élni egymáshoz a megmaradt száraz területeken. Ez növelte a kórokozók fajok közötti átvitelének kockázatát. Az oltóanyaghiány miatt a szarvasmarhák nem voltak beoltva a régió kérődzők körében gyakori fertőzése, a Rift Valley Fever vírus ellen.

Az árvíz újabb szaporodási helyeket hozott létre a szúnyogok számára, ami a szúnyogpopuláció gyors növekedéséhez vezetett. A szúnyogok a Rift Valley Fever vírus állatról emberre, illetve emberről emberre történő átvitelének egyik módja. Ez megkönnyítette a vírus megjelenését az emberi populációkban, amely aztán emberről emberre terjedt.

Mindezen kockázati tényezők együtt a Rift Valley-láz jelentős kitörését eredményezte a régió lakossága körében.

Hol fordulhatnak elő a következő járványok?

Erőfeszítéseket tettek annak előrejelzésére, honnan eredhetnek a járványok a múltban előforduló kitörési helyek azonosításával, például feltérképezték az 1940-es évektől a 2000-es évek elejéig terjedő összes ismert fertőzési incidenst, és megjósolták, hogy a kitörés ezek közül az egyik helyen fog bekövetkezni. De a felbukkanás véletlenszerű esemény mind időben, mind helyen, és a feltérképezés nem volt megbízható előrejelző.

Az influenzajárvány történelmileg Dél-Kínában jelent meg, így ez a terület az influenzavírus új törzseinek lehetséges forrásaként került a figyelem középpontjába. A 2009-es H1N1 „sertésinfluenza” -járvány azonban feltehetően inkább Mexikóból és/vagy az Egyesült Államok déli részéből indult ki, nem pedig Kínából.

Még ha létezne is egy genetikai szekvenálási könyvtár a vadon élő állatok által hordozott összes organizmusról, egy ilyen adatbázist nehéz lenne frissíteni. Legjobb esetben is csak képet adna egy újonnan azonosított kórokozó eredetéről, de a tudósok nem tudják megjósolni a járvány kitörését ilyen adatbázisok segítségével. Új világjárvány kezdődhet bárhol, ahol szoros kölcsönhatás van az emberek és a háziasított vagy vadon élő állatok között.

Mi lehet a következő járvány?

Ismert néhány kórokozó – akár vírusok, akár baktériumok –, amelyek pandémiás vagy járványveszélyes betegségeket okozhatnak.

A legtöbb influenzavírus vadon élő vízimadarakból származik. A H1N1 sertésinfluenza vírus a madarakból származik, amelyekről azt feltételezték, hogy a fertőzést átvitték a sertésekre, ahol olyan módon mutálódott, hogy könnyen átterjedhetett emberről emberre – miután az embereket közvetlenül a sertések fertőzték meg.

A légúti fertőzések a járvány vagy világjárvány egyik legnagyobb kockázatát jelentik, mivel a fertőzött emberek köhögéskor, tüsszentéskor vagy hangosan beszélve gyakran aeroszolokat képeznek.

Influenza

Az influenzavírus egy instabil vírus, amely vadon élő vízimadarakból származik, amelyek átadják a fertőzést a házimadaraknak és a baromfiknak, és onnan embereknek. Néha az influenzavírus olyan formává alakul, amely könnyen terjedhet az emberek között. Ilyen körülmények között járvány léphet fel.

A COVID-19 világjárvány előtt a legtöbb országban az előzetes tervek az influenzavírus pandémiás törzsével számoltak. Ázsia azon országai azonban, amelyekben 2003-ban átélték a SARS-koronavírus járvány kitörését, a koronavírusokat is figyelembe vették.

Koronavírus

Az elmúlt 20 év során három emberi koronavírus-járvány lépett fel. Mindegyik vadon élő állatokból származik, és ezen vírusok egyike – a SARS-CoV-2 – a COVID-19 világjárvány okozója.

Ezen kívül négy koronavírus-törzs is endemiás az emberben, és a náthát okoz. Úgy gondolják, hogy ezek valamikor a múltban állatokból származtak. A SARS-CoV-2 valószínűleg az ötödik endemiás törzs lesz.

Ebola

A rövid lappangási idejű, súlyosan halálos kimenetelű fertőzések, mint például az Ebola-vírus, sokkal kisebb valószínűséggel válnak világjárvánnyá. Súlyos megbetegedést okoznak a fertőzés korai szakaszában, amely cselekvőképtelenné teszi és megöli a fertőzötteket, így a vírusnak kevés ideje marad átkerülni másokba.

Ezzel szemben a HIV-nek van egy hosszú időszaka, amikor nem okoz jeleket és tüneteket, de átterjedhet emberről emberre, így jól alkalmazkodik ahhoz, hogy endémiássá váljon.

A SARS-CoV-2 halálozása viszonylag alacsony az Ebola vírushoz képest. A jövőben lehetséges, de nem megjósolható, hogy egy halálosabb koronavírus-törzs is megjelenhet.

Milyen szerepet játszik a klímaváltozás a következő járványban?

Az éghajlatváltozás szintén növelheti a járványok kialakulásának kockázatát. Az erdőirtás, az urbanizáció és a növekvő hústermeléshez szükséges hatalmas méretű állattenyésztés egyre több állatot hoz közelebbi kapcsolatba az emberrel. Ez viszont növeli annak valószínűségét, hogy a kórokozók „ugráljanak” állatról emberre.

Általánosan elfogadott tény, hogy újabb világjárvány lesz az éghajlatváltozást előidéző számos tevékenység révén. Ezért olyan fontos az állat-egészségügyi, az emberi egészség és a környezetvédelmi szektornak együttműködése a járványveszély gyors észlelése és az arra való reagálás érdekében.