A súlyos COVID-19 20 évvel öregíti az agyat
Az eClinicalMedicine tanulmánya szerint az intenzív osztályon kezelt, súlyos COVID-19-ben szenvedő betegek 6 hónappal később is kognitív károsodásban szenvedtek.
Kép: pah.org
A COVID-19 után sok beteg kognitív zavarokra panaszkodik, amelyeket "agyködnek" is neveznek, és általában enyhe. Az intenzív terápiás betegek azonban súlyos károsodásokat tapasztalhatnak, amelyek hosszabb ideig tarthatnak.
A Cambridge-i Egyetem aneszteziológusa, David Menon által vezetett csapat átlagosan 46 beteget vizsgált meg hat hónappal az Addenbrooke's Kórházból való hazabocsátás után, egy sor kognitív teszt segítségével.
A 28 és 63 év közötti betegeket intenzív osztályon kezelték, 16 beteget gépi lélegeztetésben részesültek 50 napig. Ezeknél a betegeknél más betegségek után is gyakoriak a kognitív zavarok. Menonnak ezért arra kellett számítania, hogy a betegek rosszabbul teljesítenek a teszteken, mint egy 460 fős kontrollcsoport, akik ugyanolyan korúak, neműek, származású és iskolai végzettségűek voltak, mint a COVID utáni betegek, de akiket nem kezeltek intenzív osztályon.
Ennek ellenére a különbségek szembetűnöek voltak. A kutatók ugyanazokat a teszteket végezték el, mint az intelligenciateszteknél. Részben a pontosságról, részben a válaszadás sebességérő volt szó. A legtöbb tesztben a COVID utáni betegek rosszabb pontszámot értek el, mint a kontrollok. Gyakrabban hibáztak, és tovább tartott a feladatok elvégzése. A legnagyobb hiányt azoknál a betegeknél figyelték meg, akiket gépi lélegeztetésben részesültek a klinikai kezelés során.
A túlélők különösen rossz pontszámot értek el egy verbális analógia teszten, ami illeszkedik a COVID utáni betegek által gyakran tapasztalt szókeresési nehézségekhez. A kutató azt gyanítja, hogy a gondolkodás lassulását az agy frontoparietális hálózatában fellépő glükózfelhasználás zavara okozza, amely olyan agyi funkciókhoz szükséges, mint a figyelem, a komplex problémamegoldás és a munkamemória.
Menon szerint a kognitív változások mintázata különbözik más rendellenességektől, mint például a demencia, valamint a normál öregedési folyamatoktól. Menon szerint ezért a COVID-19 saját "kognitív ujjlenyomatát" hagyhatja az agyban.
A súlyos veszteségek ellenére javulás volt tapasztalható a betegség óta eltelt idő növekedésével, bár ez nem volt statisztikailag szignifikáns a vizsgálatban.