Változtassunk-e a COVID vakcinák dózisán?

A tudósok azon vitáznak, hogy késleltessék-e, kihagyják-e vagy felezzék-e az adagokat. De a még nem tesztelt oltási rendszer megingathatja a közbizalmat

| InforMed Hírek19   InforMed | Glanz, J.

Megérkeztek az első COVID-19 oltások, és folytatódik a verseny, hogy minél előbb minél több beadásra kerüljön. De az oltási arányok elkeserítően elmaradtak attól, ami szükséges ennek a világméretű járványnak a megszűnéséhez, amely továbbra is naponta több ezer életet követel.

A jelenleg engedélyezett vakcinákat két adagban kell beadni. A dolgok felgyorsítása érdekében néhány tudós felvetette azt az ötletet, hogy késleltesse a második adagot, csak egyetlen adagot adjon be, vagy felére csökkentse az adagot.

Az Egyesült Királyság szabályozói prioritásként kezelték, hogy minél több személynek kapja meg az első adag Pfizer és AstraZeneca oltást - még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy akár 12 hetet is várni kell a második dózisra. 

Más országok is fontolóra veszik az oltások adagolási rendjének módosítását. 

Egyes szakértők szerint azonban nincs elegendő adat a megváltozott adagolási ütemezés által biztosított védelem mértékéről és időtartamáról. Azt állítják, hogy a nagyobb probléma a meglévő vakcinakészlet elosztása, és hogy a menetrend szigorú bizonyíték nélküli megváltoztatása veszélyeztetheti az oltások iránti bizalmat.

"Valóban sokáig és alaposan kellene gondolkodnunk, ha azt tanácsoljuk, hogy térjenek el attól, amit a bizonyítékok valójában mutatnak a hatékonyság szempontjából, amelyet csak ezen szokásos adagolási rendszer szerint teszteltek" - mondja Angela Rasmussen, a Georgetowni Egyetem virológusa. "Mielőtt elkezdenénk az oltási programokkal babrálni, aggódunk, hogy biztosan be tudjuk-e adni az embereknek a már meglévő vakcinákat."

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala kijelentette, hogy nem támogatja az oltóanyag adagolásának vagy ütemezésének megváltoztatását, ezt „korainak és nem megalapozottnak tekintik. A héten Donald Trump elnök adminisztrációja javasolta az oltások azonnali beadását mindenkinek, aki 65 évnél idősebb. Az Egészségügyi Minisztérium azt is közölte, hogy az összes rendelkezésre álló vakcinaadagot beadatja a második visszatartása helyett.

Ez bejelentés néhány nappal azután történt, hogy Joe Biden megválasztott elnök hasonló terveket jelentett be, hivatalba lépése után. A Biden-kormány közölte, hogy nem szándékozik kihagyni a második adagot, és arra számít, hogy a vállalatok képesek lesznek elegendő oltóanyagot előállítani, mire az embereknek szükségük lesz a második fordulóra.

Íme, mit sugallnak az adatok a vakcinadózisok módosításáról.

A második adag késleltetése

A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákat - amelyek vírus genetikai anyagot tartalmaz, mRNS néven ismert - két dózisban („elsődleges” dózis, majd három vagy négy hét múlva „emlékeztető”) kapták a klinikai vizsgálatok résztvevői. A mindkét dózis beadása után a Pfizer vakcina 95 százalékban hatékony volt a COVID megelőzésében, a Moderna pedig 94,1 százalékos.

A vizsgálatok során a Pfizer vakcina körülbelül két héttel az első adag után részleges immunitást biztosított, 82% -os hatékonysággal. Arról azonban nincsenek adatok, hogy a védelem a második adag beadásakor három hétnél tovább tart-e. Immunológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a vakcinára adott antitest-válasz a második dózis után jelentősen megnőtt.

"Míg az alternatív adagolási rendről az egészségügyi hatóságok döntenek, a Pfizer úgy véli, hogy kritikus fontosságú az eltérő menetrend felügyelésé, és annak biztosítása, hogy mindenki a lehető legnagyobb védelmet kapja, ami két oltóanyag-dózissal történő immunizálást jelent ". a társaság közölte a Scientific American-nek adott nyilatkozatában. "A lényeg az, hogy valójában nincs semmilyen adat a késleltetett második adag támogatására, legalábbis a [Moderna és a Pfizer [oltóanyagok]" esetében.

Az Egészségügyi Világszervezet SAGE nevű tanácsadó csoportja (Stratégiai Tanácsadó Csoport az Immunizáció Szakértőiből) arra a következtetésre jutott, hogy a Pfizer vakcina két adagját ideális esetben három-négy hét különbséggel kell beadni, de a „kivételes epidemiológiai körülményekkel küzdő” országok megfontolhatják a második adag késleltetését, legfeljebb hat hétig több ember beoltása érdekében.

Moderna klinikai vizsgálata viszonylag kicsi, véletlenszerűen kiválasztott emberek csoportját foglalta magában, akik csak egyetlen adagot kaptak. Ezen egyének közül egy dózis 80,2 százalékkal hatékony a COVID megelőzésében, amikor a kutatók körülbelül egy hónappal később követték őket. Arról azonban nincs adat, hogy a védelem ennél tovább tart-e. A Moderna nem válaszolt a feltett kérdésre.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina adenovírust tartalmaz, és az Egyesült Királyságban, Indiában és más országokban engedélyezett. A klinikai vizsgálat résztvevőinek két dózisban adták, négy és 12 hetes különbséggel. A vakcina klinikai vizsgálati adatai azonban kissé zavarosak voltak: Az időközi elemzés két adag után 70,4-es hatékonyságot mutatott. De az adatok további bontása azt mutatta, hogy a hatékonyság 62,1 százalék volt két teljes dózisban adva - és meglepő módon 90 százalék a résztvevők azon alcsoportjában, akik tévesen fél adagot, majd egy teljes adagot kaptak. A tudósok még mindig értetlenkednek az utóbbi eredmény lehetséges okai miatt.

Az AstraZeneca szóvivője szerint az oltóanyag hatékonysága 73 százalék volt egyetlen dózis után a 22 és 12 hét között. Mindazonáltal az Egyesült Királyság Gyógyszer- és Egészségügyi Termékei Szabályozási Ügynöksége két adagot ajánl, négy és 12 hét közötti időközönként.

A résztvevők immunválaszának adatai azt mutatták, hogy az antitestek szintje a második adag után megnövekedett, és akkor is, ha hosszabb időköz volt az adagok között. Az előzetes adatok (amelyeket még nem tettek közzé) azt sugallják, hogy a megnövekedett immunválasz hosszabb adagolási intervallumokkal nagyobb hatékonyságot eredményezhet - mondja a vállalat szóvivője.

Ez nem meglepő, mondja Shane Crotty, a La Jolla Immunológiai Intézet fertőző betegségekkel és oltásokkal foglalkozó kutatóhelyének professzora. „Függetlenül attól, hogy az emlékeztető oltást egy napra, 21 napra, 28 napra vagy 12 hétre adják be az első oltás után, ha hat hónappal később egy emberi populációt veszünk, és megkérdezzük:" Hogy állnak? " Azt várnám, hogy mindezek viszonylag azonosak lesznek - vagy ha van ilyen, akkor a 12 hetes emlékeztető csoport még jobban fog teljesíteni "- mondja.

A nagyobb probléma a dózisok közötti fertőzési ablak, mert nem világos, hogy meddig tart az első dózis védelme. "Az ok arra, hogy az emberek második oltást kapjanak gyorsabban, nem az, hogy jobb immunválaszt érjünk el" - teszi hozzá Crotty.

A második adag kihagyása

Néhányan a második adag teljes kihagyását is javasolták. De mivel nincsenek adatok arról, hogy mennyi ideig tart az egyetlen dózis elleni védelem, sok szakértő óvakodik ettől az ötlettől.

"Nem hiszem, hogy egyetlen dózis mRNS-sel, ami a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja, van értelme" - mondja Crotty. "Az emlékeztető oltás után nyilvánvalóan jelentősen megnő az immunválasz."

Natalie Dean, a floridai egyetem biostatisztikusa egyetért ezzel. „Úgy gondolom, hogy minden vállalat jobban szeretett volna egyadagos oltást készíteni, ha az jól működne. De azért döntöttek úgy, hogy két adag szükséges, mert az az immunológiai adatok ezt mutatták” - mondja. Az egyetlen módja annak, hogy valóban tudjuk, hogy egy adag beválik-e, egy klinikai vizsgálat lefuttatása - jegyzi meg Dean. Ehhez valószínűleg sok idő és erőforrás kellene, amelyekből azonban hiány van.

Florian Krammer, a Sínai-hegység Icahni Orvostudományi Karának mikrobiológiai professzora a Twitteren rámutatott egy másik aggodalomra, hogy egyetlen adag beadása csak gyenge immunválaszt okozhat, ami a vírus mutációjához vezethet, hatástalanná téve az oltást. Ez egy lehetőség, de nem jelenthet nagy gondot, mondja Crotty. 

Az adagok felére csökkentése

A vakcinakínálat bővítésének talán legmegbízhatóbb javaslata az, hogy felezi bizonyos vakcinák adagját. A hónap elején Moncef Slaoui, a Trump-adminisztráció Warp Speed programjának főtanácsadója elmondta, hogy azt fontolgatták, hogy a Moderna vakcina fél adagját adják 18 és 55 év közötti amerikaiaknak. (Ezen a héten Slaoui lemondott pozíciójáról, de 30 napig marad.)

A klinikai vizsgálatokat illetően elmondta, hogy azok az emberek, akik a Moderna vakcina 100 mikrogrammos adagjának felét kapták, azonos immunválaszt adtak, mint a teljes adagot kapók. De hozzátette, hogy végül az FDA fogja eldönteni, engedélyezi-e az adagolás változtatását. Ezenkívül a fél dózisok adatai egy II. fázisú klinikai vizsgálatból származnak - így nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fél dózisok megakadályozzák a betegséget - jegyzi meg Crotty. 

A vakcina adagolási stratégiák megváltoztatásának kockázata meghaladja az előnyöket. Az adagolási rend megváltoztatásáról folytatott megbeszélésekhez nincsenek olyan adatok, amelyek ezeket alátámasztanák, kétségeket és szkepticizmust kelthetnek a folyamat iránt, és fokoznák az oltások elutasításához” - mondja Rasmussen.

| koronavírus, COVID-19 járvány, vakcinák, adagolás
2021-01-18 13:24:21
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop