A nyugat-nílusi vírusról

A nyugat-nílusi vírusra (WNV- West Nile Virus) az 1999-es New Yorkban regisztrált fertőzések kapcsán figyelt fel a világ.

nyugat-nílusi vírus | InforMed Hírek15   InforMed | Farkas, M.

A kórokozót először 1937-ben, Ugandában diagnosztizálták, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
Kutatások megerősítették, hogy a vírus behurcolás révén került az Egyesült Államokba, ahol 1999-ben megtelepedett, majd a 2000-es, illetve a 2001-es esztendők során terjedni kezdett az észak-keleti valamint a dél-keleti területeken. Tette mindezt annak ellenére, hogy az éghajlati és környezeti tényezők nem igazán kedvezőek számára, hiszen származásának helyét melegebb éghajlaton – elsősorban mediterrán területeken -feltételezik.

A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra -történő átvitel pedig szúnyogcsípés útján történik.

A madarak természetes WNV betegségére a gyengeség, a hátrahajtott testhelyzet a jellemző. Egyes madárfajok, mint például a csirkék úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. Legnagyobb a pusztulás az amerikai varjak között.

Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió utalhatnak a betegségre.

Mivel a lovak megbetegedései később kezdődtek, mint az embereké, gyanítható, hogy a különböző emlősökre különböző vektorok viszik át a WNV-t. Vírust más emlősökből csak ritkán izoláltak, de például laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy kutyák is áteshetnek a fertőzésen, annak ellenére, hogy természetes körülmények között megbetegedett ebet még ez idáig nem találtak.

Emberek esetében a fertőzés általában tünetmentesen, lázas betegségként zajlik le (a legtöbben nem is tudnak róla, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket produkál). Az esélye annak, hogy valaki nyugat-nílusi vírussal megfertőződik 1: 300.000, még ha a járvány kitörésének epicentumában tartózkodik is.

A fiatalok, az idősek és betegek azonban súlyosan megbetegedhetnek, ami akár halállal is végződhet. A halálos kimenetelű eseteket a kóros agytörzsi elváltozások jellemezték: az esetek egy kis százalékában a vírus potenciálisan halálos agy- és gerincvelő-duzzanatot okoz, amelyre jelenleg nem ismeretes semmiféle gyógymód. A fertőzés ritka szövődménye még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás és a szívizomgyulladás.

Noha a WNV fertőzés az egész világon széles körben elterjedt, agyvelőgyulladásos eseteket kizárólag Izraelben, Indiában, Pakisztánban, Romániában és az USA-ban észleltek.
A védekezés egyelőre szúnyogirtással, illetve bizonyos intézkedések megtételével történik, pl. az állóvizek befedésével vagy leengedésével (ez azért igen fontos, mert esők után számos pocsolya maradt, ahol a következő 7-10 nap során szúnyogok milliói kelhetnek ki), valamint az emberek arra való ösztönzésével, hogy használjanak rovarirtókat és védőruházatot a fertőzött területeken.

Mindezen intézkedéseken kívül pedig, már számos WNV elleni vakcina áll kidolgozás alatt.

| nyugat-nílusi vírus
2018-08-27 11:49:33

Web Design & Development Prowebshop