Az első 3 vírusgenom szekvenálása azt mutatja, hogy a jelenleg mintegy tucat országból jelentett majomhimlő betegségeket a kevésbé veszélyes nyugat-afrikai vírusváltozat okozza.

Az emberiség történelme összefügg a járványok történetével. Számos ókori felirat vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de ma már nehéz megállapítani, milyen fertőző betegségekről lehetett szó. Inkább csak sejtjük, hogy himlő, pestis vagy malária fordult elő.

Az első hatékony védőoltást, amely a modern kor védőoltási elvét és gyakorlatát megalapozta, a himlő megelőzésére használták.

A járvány nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is több, mint fertőző betegség. A fertőző betegség egy ember harca a mikroorganizmus egy egyedével, és annak utódaival, a járvány az emberiség harca egy mikroorganizmus-fajjal.

Aligha nyújt védelmet a hetvenes évek közepe táján kapott himlőoltás – állítják a foglalkozásuk miatt az USA Maryland államában 1994 és 2001 között himlő ellen újonnan beoltott 621 mikrobiológus ellenőrző vizsgálata alapján a kutatók.

A mai napig több tucat megerősített és gyanús esetet jelentettek világszerte, néhány esetben nem nyilvánvaló az eredete, ami azt jelenti, hogy a vírus észrevétlenül terjed.

Az eClinicalMedicine tanulmánya szerint az intenzív osztályon kezelt, súlyos COVID-19-ben szenvedő betegek 6 hónappal később is kognitív károsodásban szenvedtek.

Sanghajban szigorúbb zárlat alá vették a karantén alatt álló területeket, kordonokat és fémkerítéseket állítottak fel egyes épületek köré, a városban továbbra sem sikerült megfékezni a koronavírus-járvány terjedését.

A lázcsillapításnak, ha nem is a legkényelmesebb, de az egyik legegészségesebb és legősibb módja a vizes borogatás és a hűvös fürdő.

A fertőző betegségek és járványok törvényszerűségeinek megismeréséhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni.