A legtöbb COVID-19-páciens viszonylag gyorsan felépül a szaglás és az ízlelés elvesztése után. A BMJ brit orvosi folyóirat metaanalízise szerint azonban körülbelül 5%-uk tapasztalhat elhúzódó rendellenességeket. A nők kétszer olyan gyakran érintettek, mint a férfiak.
Még ma is sok tévhit és tájékozatlanság övezi a védőoltásokat, nyáron ráadásul sokan mennek vakációzni olyan országokba, ahol ajánlott némelyik védőoltás. Lássunk néhányat az ezzel kapcsolatosan leggyakrabban feltett kérdések közül:
Több a súlyos fertőzést okozó baktérium az okostelefonokon, a táblagépeken és a számítógépek billentyűzetén, mint az irodai vécék ülőkéjén - derült ki egy brit fogyasztóvédelmi kutatásból.
Amerikai kutatók egy monoklonális antitestet fedeztek fel, amely a SARS-CoV-2 S fehérje „szárának” változatlan régiójához kötődik. Az első laboratóriumi kísérletekben semlegesítő hatást értek el a SARS-CoV-2 összes változata, valamint más béta-koronavírusok, például a SARS-CoV és a MERS-CoV, valamint néhány nátha vírus ellen.
A Salmonella fertőzést baktérium okozza. A kórokozó az állatok és az ember bélrendszerében él, széklet útján terjed. A széklettel szennyezett ivóvíz vagy az étel elfogyasztása során lehet leggyakrabban elkapni a fertőzést. Rossz higiénés viszonyok között, különösen a fejlődő országokban oda kell figyelni, milyen nyers ételt fogyasztunk!
A majomhimlő járványt globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet.
Rohanó világunkban a környezetszennyezés egyre nagyobb mértéket ölt, a levegőminőség a rengeteg károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően pedig egyre csak nő és nő. Egészségünk védelme érdekében van néhány dolog, amit meg tudunk tenni: ilyen például a saját ökolábnyomunk csökkentése és a levegő tisztítása otthonunkban, munkahelyünkön, a közintézményekben.
Ha valaki átesett a bárányhimlőn, nagy a valószínűsége, hogy a vírus még mindig jelen van a szervezetében. A varicella-zoster vírus évtizedekig szunnyadhat minden tünet nélkül, és ha aktivizálódik, elindul az idegrostok mentén egészen a bőrfelszínig. Ha itt kialakulnak a fájdalmas kiütések, akkor beszélünk övsömörről.
Az európai nemzeteknek fel kell gyorsítaniuk az oltás felvételét és újra be kell vezetniük a maszk viselését, hogy megbirkózzanak a COVID-19-es esetek Omicron-származék által okozott megugrásával, és elkerüljék a szigorúbb intézkedéseket az év folyamán – mondta Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
Gyakran az orvosok számára sem könnyű csupán a tünetek alapján megállapítani, hogy a betegnek vírusos vagy bakteriális fertőzése van-e. Legtöbbször a tapasztalat és a tudományos eredmények együttesét alkalmazzák a döntésnél, az alábbiakat figyelembe véve: