A náthától a tüdőgyulladásig

Ebben a fejezetben azokról a heveny (akut) gyulladásokról lesz szó, melyek annak az útnak a különböző szakaszait érintik, melyen át a levegő a külső környezetből a légzőfelületet jelentő tüdő-léghólyagocskákig jut. Közös tulajdonságuk, hogy felismerésükkel és gyógyításukkal elsősorban a háziorvos foglalkozik.

nátha, influenza, légcsőhurut, hörghurut, hörghurut | Tüdõbetegségek   SubRosa Kiadó | Vadász, I.; Böszörményi, M.
Az esetek egy részében azonban szükség van gégész és/vagy tüdőgyógyász segítségére, és sokszor e három szakorvos tevékenységének racionális összehangolása kell ahhoz, hogy a beteg minél gyorsabban és minél kevesebb felesleges anyagi ráfordítással gyógyuljon meg. Az egyértelműen gégészi feladatokat jelentő kórképekkel (orrmelléküreg-, mandulagyulladás, középfül heveny gyulladása) nem foglalkozunk.

A közönséges nátha, az influenza és az orrgaratgyulladás

Rendkívül gyakori betegségről van szó. Alig van olyan ember, aki legalább évenként egyszer ne szenvedne az orr eldugulásából, tüsszögésből, orrfolyásból, torokkaparásból álló tünetektől, melyekhez gyakran néhány napig tartó láz is társul.

Ezt a betegségcsoportot vírusok okozzák, melyek cseppfertőzés útján terjednek egyik emberről a másikra.

Aligha tagadható, hogy a panaszok hirtelen megjelenését nemritkán ésszerűtlen öltözködés miatt bekövetkező "megfázás" előzi meg. Ha nincs nátha, a láz viszont magas, izomfájdalmak, gyengeség, esetleg hasi panaszok kísérik, helyesebb influenzáról (grippe) beszélni, melynek többféle kórokozója is jól ismert, s a beteg orrváladékából kimutatható, és amely - mint például az első világháború utáni "spanyol" járvány óta tudjuk - távolról sem olyan ártalmatlan, mint a közönséges nátha.

E betegségek terjedését megkönnyíti az a tény, hogy a legtöbb ember nem veszi komolyan, nem tekinti betegségnek, így környezetében terjeszti, nem beszélve arról, hogy néhány napos ágy- vagy legalábbis szobanyugalomban sokkal gyorsabban meggyógyulna.

E betegségek kezelése merőben tüneti. Az elterjedt gyakorlattal szemben határozottan állíthatjuk, hogy sem a különböző vitaminok szedésének, sem az antibiotikus gyógyszerezésnek nincsen hatása. Ha a náthás vagy influenzás beteg nem fordul orvoshoz, ami gyakori, leghelyesebben akkor jár el, ha otthon marad, rossz közérzet esetén lefekszik, bőségesen fogyaszt meleg teái Az öngyógyító betegek jó, ha tudják, hogy a közérzetjavító és lázcsökkentő gyógyszerek között egy mellékhatrís-nélkülit ismerünk, a paracetamolt (Rubophent), mely természetesen recept nélkül is kapható.

Néhány napos magas láz után a legtöbb beteg megijed és orvoshoz fordul. Ez influenzajárvány idejében ugyan nagyon megterheli a háziorvosokat, de mégis helyes, mert csak orvosi vizsgálattal dönthető el, valóban influenzáról van-e szó. Sok beteg és hozzátartozó követi el azt a hibát, hogy ilyenkor követeli orvosától az antibiotikum felírását, holott - mint említettük - ettől nem fog meggyógyulni. Mellékhatások viszont - főleg az emésztőrendszerben - felléphetnek, nem beszélve a felesleges antibiotikus kezelés káros következményeiről.

Az influenza elleni védőoltás rendszeres alkalmazása megelőzheti ezt a betegséget, de a hatás a minden évben változó kórokozók miatt távolról sem biztos. A megelőzést szolgálhatja a rendszeres testedzés és az időjárásnak megfelelő öltözködés.

A heveny légcső- és hörghurut

Ha néhány napos nátha, garathurut vagy influenza után a gyulladás "lehúzódik", a szegycsont mögött fájdalmat érzünk, emellett kellemetlen, néha kínzó, száraz köhögés jelentkezik, nagy valószínűséggel legcsőhurutunk (tracheitis) van.

Ilyenkor rendszerint orvoshoz fordulunk, aki akkor állapít meg légcsőhurutot, ha a panaszok ellenére a mellkas fölött sem kopogtatással, sem hallgatózással nem észlel kóros elváltozást. Ekkor mindenképpen célszerű otthon maradni, mert ellenkező esetben könnyebben hatol a gyulladás még mélyebbre ami hörghurutot (bronchitist), de esetleg tüdőgyulladást (pneumóniát) is okozhat.

Hörghurut esetén megváltoznak a tünetek, a kínzó köhögés mellett köpetürítés jelentkezik.

Ennek két formája van: az egyikben a köpet nagyon tapadós, szívós, ha sikerül kiüríteni, nyálkás, üveges. A másikban inkább az a fő panasz, hogy sok a köpet. Reggel rendszerint még mindig nehezen ürül, de napközben néha egy-egy köhögés után bőséges, nyálkás, de esetleg gennyes, sőt véres váladék is lehet.

A hörghurut fellépése önmagában véve csak annyit jelent, hogy a vírusok által okozott gyulladás most már a hörgők nyálkahártyájára is ráterjedt, de különösen a gennyes köpet, főleg ha ezzel egyidejűleg a beteg esetleg újra lázas lesz, már azt a gyanút kelti, hogy a betegség felülfertőződött baktériumokkal. Ez főleg dohányosok, szívbetegek esetében vagy bizonyos tüdőbetegségekben szenvedőknél (például krónikus bronchitis esetén) gyakori.

A háziorvos ilyenkor már fizikális vizsgálattal (kopogtatás, hallgatózás) a normálistól eltérő leletet talál. Légzés vagy köhögés közben egyik, vagy mindkét tüdő fölött zörejeket hall (szörcsölés, sípolás, búgás), melyek olyan erősek lehetnek, hogy a beteg maga is hallja őket.

A fő feladat heveny hörghurutnál is a tüneti kezelés, azonban a háziorvos el fogja dönteni, hogy nem indokolt-e mégis antibiotikumot vagy általános gyulladáscsökkentőt (szteroidot) adni.

Ebben nem szabad befolyásolni, mert a betegség bakteriális jellege távolról sem szükségszerű, a háziorvos pedig ennek valószínűsége alapján fogja a kezelést beállítani. A tüneti kezelés célja a köhögés csökkentése és a köpetürítés megkönnyítése. A mai orvosi gyakorlatban az utóbbira helyezik a fő súlyt. E célból számos készítmény áll rendelkezésre, melyek között nem sok különbség van. Így a beteg akkor jár a legjobban, ha orvosa nem a legújabbat, hanem a legolcsóbbat írja fel. Nagyon jó köptető egyébként a folyadék is, tehát napi két-két és fél liter tea, vagy egyéb alkoholmentes folyadék elfogyasztása önmagában véve is hígítja a váladékot. A teába tegyünk mézet, így a garatkaparáson is segítünk.

A köhögéscsillapításra vonatkozólag az orvosi vélemény nem egységes. Sokan úgy gondolják, hogy a köhögés elfojtása kifejezetten káros. E könyv szerzői azt tapasztalták, hogy a bronchitises beteg mindig jóval többet köhög, mint amennyire a váladék kiürítése céljából szükség lenne. Maga a köhögés is fokozza a nyálkahártya-gyulladást. Ezért mi hasznosnak tartjuk, ha a sokat köhögő bronchitises beteg köhögéscsillapítót szed, akár a kis hatású, de recept nélkül kapható Sinecodot vagy Libexint, akár erősebb gyógyszert, amit a háziorvos ír fel.

| nátha, influenza, légcsőhurut, hörghurut
2007-11-22 15:09:32