Rosszindulatú mellkasi nyirokcsomó-betegségek (malignus lymphomák)

A tüdőrák legelőször a mellkasi nyirokcsomókban képez áttétet. Ezek kimutatásában a mellkasi komputertomográfia nyújt biztos segítséget.

limfóma, mellkasi, Hodgkin, non-Hodgkin | Tüdõbetegségek   SubRosa Kiadó | Vadász, I.; Böszörményi, M.
Kiterjedésük, természetük kimutatása döntő jelentőségű, mert a daganat műtéti kezelésének sikere ezen múlhat. Van azonban a mellkasi nyirokcsomóknak önálló rosszindulatú megbetegedése is, mely tulajdonképpen a nyiroksejt daganata. A betegségnek két formáját különböztetik meg: Hodgkin féle lymphomát és a non-Hodgkin lymphomát. Bár ezek felfedezése néha ernyőszűréssel is előfordul, de az esetek többségében a betegek panaszai miatt indul meg az orvosi vizsgálat.

A panaszok nagyon változatosak lehetnek: láz, fogyás, bőrviszketés, hasi és mellkasi fájdalmak egyaránt előfordulnak. Változatosságukat részben az okozza, hogy súlyos betegségről van szó, részben az, hogy számos szervben alakul ki a nyiroksejtes daganat (nyirokcsomók, máj, gyomor stb.). Nem tüdőbetegségről van tehát szó, tárgyalását az indokolja, hogy nemritkán a mellkasi nyirokcsomók megnagyobbodása az első jel, mely az orvost a diagnózis helyes útjára vezeti.

A diagnózis felállítását nem részletezzük, de annyit meg kell említeni, hogy a kezelés érdekében pontos szövettani leletre van szükség, így a biopsziás vizsgálatok nem kerülhetők el.

Az olvasó számára a legfontosabb tudnivaló, hogy e betegségek nagyobb része gyógyítható. Az ismertebb gyógyult betegek közül Szolzsenyicin nevét említjük meg. Sajnos, a gyógyulás nem mindig sikerül, mint azt Antall József betegségével kapcsolatban az ország megtanulhatta.

A rosszindulatú nyirokcsomó-daganatok kezelése

A gyógykezelés két eleme a kemoterápia (citosztatikus gyógyszerek) és a magasfeszültségű sugárforrásokkal végzett besugárzás. Sok tekintetben emlékeztet a kis sejtes tüdődaganatnál leírt gyógyításra. A nyirokdaganatsejt azonban érzékenyebb mindkét eljárásra, mint a tüdődaganatsejt. Ennek köszönhető, hogy végleges gyógyulások sokkal gyakoribbak, különösen a Hodgkin-féle daganatban. Ennél a betegségnél az eredmény nagyban függ attól is, mennyire korai stádiumban sikerült felismerni. Ha például a daganatok csak a mellkasban és/vagy a nyaki és a hónalji nyirokcsomókban vannak, a gyógyíthatóság megközelíti a 100%-ot.

A citosztatikus gyógyszereket ebben a betegségben is kombináltan adják, az egyes kezelések között szünetet tartanak. A daganatölő gyógyszerek mellett általában nagy adag szteroidot (Prednisolon) is adnak. Mellékhatások természetesen a nyirokcsomó-daganatok kezelése során is gyakoriak. Ezek ellensúlyozására néha a csontvelő-átültetés különböző formáit alkalmazzák.

Tanulságok az olvasó számára

A legfontosabb tanulságot a fejezet címe is tükrözi: a mellkasi nyirokcsomók megnagyobbodása gyakrabban jóindulatú, mint rosszindulatú betegség. Ha a kezelőorvos sarcoidosist talál, nem kell félnünk hosszú és/vagy rosszul végződő bajtól. A gyógyszeres kezelés a munkát és a normális életet nem akadályozza meg. A vizsgálat során szükségessé váló, esetleg kellemetlen (agresszív) beavatkozásokat vállalnunk kell, mert olyan betegségeket kell elkülöníteni, melyeknek kezelése és kimenetele teljesen különböző. A kórjóslat még a legrosszabb, non-Hodgkin lymphomában sem reménytelen, ezért a valóban nagyon sok panaszt okozó gyógyszeres kezelést is el kell viselnünk.

| limfóma, mellkasi, Hodgkin, non-Hodgkin
2007-11-23 00:09:45
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop