Jóindulatú mellkasi nyirokcsomó-betegségek

A mellkasi nyirokcsomók sarjadzásos megbetegedése, bár ritkán, de más nyirokcsomókban és más szervekben is előfordul.

A betegség nevét szerencsétlenül választották meg, mert hasonlít a rosszindulatú daganatok egyik fajtájának, a szarkómának a nevéhez, amihez pedig semmi köze sincs.

Nem mondható különösebben ritka betegségnek, hazánkban évente néhány száz esetet észlelünk. Lényege, hogy elsősorban a tüdőkapukban elhelyezkedő nyirokcsomókban sarjadzásos tehát nem daganatsejtekből álló anyag szaporodik fel, amelytől ezek jelentősen megduzzadhatnak. Érdekes, hogy szövettani vizsgálattal az észlelt sarjadzás nagyon emlékeztet a tbc-s sejtszaporulatra, azzal a lényeges különbséggel, hogy a sarcoidosisos sarjadzás nem hal el, nem sajtosodik, így üregek sem keletkeznek. A hasonlóság miatt régen azt hitték, hogy ennek a betegségnek van valami köze a tbc-hez, de ezt ma már egy kutató sem feltételezi.

A sarcoidosis tünetei

A betegség gyakran nem okoz panaszokat, ezért Magyarországon, ahol - ha nem is kifogástalanul - mégiscsak végeznek ernyőszűréseket, rendszerint így fedezik fel.

A betegek 20-25%-ára ez a panaszmentesség nem áll: rendszerint lázasak, sokszor panaszkodnak ízületi fájdalmakra, és egy részüknél az alszárakon fájdalmas, piros csomó, a bőrgyógyászok által erythema nodosumnak nevezett bőrelváltozás jelenik meg. A betegséget nem kíséri köhögés, köpetürítés, nehézlégzés.

A sarcoidosis lefolyása

Általános vélemény szerint a sarcoidosis miatt megnagyobbodott mellkasi nyirokcsomók minden kezelés nélkül is az esetek nagyobb részében visszafejlődnek. Máskor azonban a sarcoidosisnak a nyirokcsomókra szorítkozó formája (I. stádium) hónapok vagy évek múlva átmegy a II. stádiumba. Erre az jellemző, hogy most már nem vagy nemcsak a tüdőkapu nyirokcsomóiban, hanem mindkét tüdőben is megjelenik a sarcoidosisos sarjadzás. Ez már kezelés nélkül nem gyógyul meg, hanem előbb-utóbb heges kötőszövetté alakul át (III. stádium), ami maradandó nehézlégzést okoz. Ennélfogva, ha vitatják is, hogy a sarcoidosis I. stádiumában szüksége van-e a betegnek kezelésre, a II. stádiumban ezt senki sem vonja kétségbe.

Ritkán fordul elő sarcoidosis más szervekben, májban, lépben, izmokban. Különösen veszélyes, de nagyon ritka formája a szívizmot betegíti meg.

A sarcoidosis diagnózisa

Mivel a sarcoidosis - mint említettük - az esetek többségében nem okoz panaszokat, a gyanút elsősorban a mellkas röntgenvizsgálata veti fel. Az egészséges ember mellkasának röntgenképén a két tüdő kapujában, tehát a szív két oldalán a röntgenárnyékot adó tüdőverőerek láthatók. Ha a mellkasi nyirokcsomók megnagyobbodnak, a tüdőverőerek árnyéka kiszélesedik, sokszor a tüdő felé félkörrel határolt, krumplira emlékeztető árnyékok jelennek meg. Hasonló árnyékok a szív felett is láthatóak lehetnek. Ugyanilyen röntgenképet ad a panaszokkal járó heveny sarcoidosis. A betegek túlnyomó többségénél a tuberkulinreakció negatív, felnőtteken is, akiken pozitív reakciót várhatnánk.

A jellemző röntgenkép tulajdonképpen egymagában véve is elégséges lehet a diagnózishoz, különösen panaszmentes embernél.

Mivel azonban nem minden betegen jelentkezik a sarcoidosis egyértelmű formában, a vizsgáló tüdőgyógyász néha hörgőtükrözést végez, hogy a nyálkahártyából vett szövetmintában kimutatott sejteket vizsgálatra küldje. Ennek az eljárásnak az a fő célja, hogy ne tartsák a nyirokcsomó-daganat korai fázisát esetleg tévesen sarcoidosisnak.

Ha a sarcoidosisos sarjadzás csak a tüdőben jelentkezik (kizárólagos II. stádium), elsősorban a tbc-től kell elkülöníteni. Ez nem mindig könnyű feladat. Nem ritkaság, hogy csak a kezelés eredménye dönti el, melyik betegségről van szó a kettő közül.

A sarcoidosis kezelése

Bár a sarcoidosis okát nem ismerjük, a kezelését igen. A sarcoidosisos sarjadzás szteroidot tartalmazó gyógyszerek (Prednisolon stb.) adagolására gyorsan és nyomtalanul eltűnik. A napi adag nem magas. Kezdeti napi 20-30 mg Prednisolon bevétele általában 4-6 hét alatt a megnagyobbodott nyirokcsomók teljes eltűnésével jár. A gyógyszer adagját a kezelőorvos fokozatosan csökkenti, a fenntartó adagot (napi 10 mg) általában a 3-4. hónapban éri el, és a kezelést 10-12 hónap után fejezi be. Ez akkor is gyógyulással jár, ha a sarjadzás már a tüdőkre is ráterjedt. A beteg feladata, hogy tájékoztassa kezelőorvosát, nincs-e gyomorfekélye, cukorbaja, magas vérnyomása, glaukómája, csontritkulása, mert e betegségek esetén a Prednisolon-kezelés fokozott óvatosságot igényel. Az a félelem azonban, mely e nagyhatású gyógyszer előírása esetén sok betegben feltámad, indokolatlan, mert tapasztalt orvos kezében a sarcoidosis Prednisolon-kezelése nem okoz bajt.

Más kérdés az, hogy a sarcoidosis I. stádiumában, ha a beteg panaszmentes, meg lehet várni, nem tűnnek-e el a nyirokcsomó-megnagyobbodások minden kezelés nélkül.

2. A mellkasi nyirokcsomók gümőkórja

Ez a kórkép régen a gyermektuberkulózis leggyakoribb formája volt. Mint leírtuk, a gyermekek gümőkórja ma Magyarországon ritkaság, így a mellkasi nyirokcsomók gümőkórja is - ismeretlen eredetű mellkasi nyirokcsomó-betegségekben azért mindig felmerül a lehetőség, főleg sarcoidosisban. A sarcoidosisnál említett vizsgálatok segítségével e két betegséget el lehet és el kell különíteni. Annyit kell tudnunk a tuberkulózis e formájáról, hogy ugyanúgy kezeljük, mint a gümőkór más megnyilvánulásait, és a legjobban gyógyítható betegségek közé tartozik.