Kép: FreeDigitalPhotos.net

A mellkasröntgen a legtöbb tüdődaganatot kimutatja, de a kisebbek mégis elnézhetők. A tüdőben megjelenő árnyék azonban még nem a daganat bizonyítéka. Általában szövetminta mikroszkópos vizsgálata szükséges. Néha a felköhögött köpet elegendő anyagot szolgáltathat az ilyen vizsgálatra (melyet köpet-citológiának nevezünk).

A szövetminta vételéhez hörgőtükrözésren lehet szükség. Ha a daganat a hörgőtükrözéses mintavételhez túl mélyen helyezkedik el, általában a bőrön keresztül vezetett tűvel vesznek mintát. A tűbeszúrás vezérléséhez komputertomográfiát (CT) használnak; a beavatkozást tűbiopsziának nevezik. Néha azonban a vizsgálati anyag vételéhez műtét szükséges, amelyet torakotómiának nevezünk.

A CT-vizsgálat kisebb árnyékokat is kimutat, melyek a mellkasröntgenen nem láthatóak. j elzi a nyirokcsomó megnagyobbodását is, azonban gyakran biopszia (mintavétel mikroszkópos vizsgálatra) szükséges annak eldöntésére, hogy a megnagyobbodást gyulladás vagy daganat okozza-e.

A hasi és koponya CT kimutathatja azt is, hogy a daganat adott-e áttétet a májba, mellékvesébe, illetve az agyba. A csont vizsgálata pedig a csontáttétek ábrázolására alkalmas. Mivel az aprósejtes karcinóma a csontvelőbe gyakran ad áttétet, általában csontvelőbiopsziát végeznek (mintavétel mikroszkópos vizsgálatra).

A daganatok osztályozásakor figyelembe veszik a méretét, valamint azt, hogy adott-e áttétet a közeli nyirokcsomókba, és átterjedt-e más szervekre. Az osztályozás stádiumbeosztással történik.l A daganat stádiumbeosztása alapján kiválasztható a legmegfelelőbb gyógymód, és segítségünkre van a kórjóslat megállapításában is.