Az asztma- civilizációs ártalom?

Mai ismereteink szerint az asztma a hörgők gyulladásos megbetegedése, melyet ezek különböző ingerekre adott fokozott válaszkészsége jellemez és az alsó légutak beszűkülését, nyálkahártyájának duzzanatát és megváltozott nyáktermelését okozza.

asztma, allergia, allergén, környezeti ártalom | Gyógy-ír   Kisalföld | Szalai, Zs.
Mindez klinikailag hirtelen fellépő fulladással, zihálással, köhögéssel jár; típusos esetben a beteg a roham végén kevés, tapadós köpetet ürít. A roham gyógyszerekre vagy spontán szűnik.

Az asztma nem örökölhető a szó hagyományos értelmében, de az tény, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő és ma már számos tényezőről tudjuk, hogy hajlamosít a megbetegedésre. Leginkább fogékony az atópiás egyén (aki a különböző ingerekre "másként" reagál - például ekcémás is), de a veleszületett hajlamból az asztma csak különböző egyéb káros külső tényezők hatására alakul ki.

Melyek tehát azok a tényezők, melyek asztmát okoznak?

  • Különböző allergének: házipor, állati szőrök, tollak, penészgombák, pollenek.
  • Visszatérő felső légúti vírus fertőzések.
  • Egyes gyógyszerek (aszpirin), gyógyszer-adalékanyagok.
  • Munkahelyi ártalom bizonyos foglalkozási ágakban: pékek, mezőgazdasági dolgozók, kisállat-kereskedők, textilmunkások, autófényezők, nővérek, műanyagiparban dolgozók, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel tartósan foglalatoskodók, halfeldolgozók, gyémántcsiszolók, stb.
Környezetszennyeződés lakáson belül és kívül
  • A lakásban előforduló káros anyagok - mint a nitrogén-oxid, szén-monoxid, szén-dioxid, kénoxidok, formaldehid - forrása részben a sütés-főzés során felszabadult gázok, részben a beépített falazó elemekből és ragasztott bútorokból származó illó kémiai anyagok. Ezek egyáltalán nem elhanyagolható tényezők. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy kisgyerek az első életéveiben milyen hosszú időt tölt el bent a lakásban és anyja mellett a konyhában.
  • A kinti levegő szennyezettsége két tényezőből tevődik össze: egyrészt az "ipari szmogból" (elsősorban kénoxidok), illetve a "fotokémiai szmogból" (ózon és nitrogénoxid). Ezen tényezők károsítják a hörgők nyálkahártyáját, szabaddá téve az utat az egyéb kórokozók, allergének behatolására.
  • És utoljára, de nem utolsósorban: az aktív és passzív dohányzás. A cigaretta füstjéből több mint 4500 káros anyagot mutattak ki, melyek nagy része a legkisebb légutakig belélegezhető parányi részecske: policiklikus szénhidrátot, szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nikotin, akrolein, melyek mind közvetlenül károsítják a légutak védekező rendszerét. Jó tudni, hogy a passzív dohányzás során sokkal több káros anyag jut a légutakba, mint amit az aktív dohányos leszív, így nem csoda, hogy a dohányzó anyák gyerekei sokkal gyakrabban lesznek asztmásak.

Az asztmában szenvedő betegeknél a fulladásos rohamot a felsorolt tényezőkkel való találkozáson kívül kiválthatják meg: fizikai megterhelés: főként gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, hirtelen hatású hideg- vagy meleg levegő, magas páratartalom, viharos időjárás, a levegő kén-dioxid szennyezettségének akár kisfokú emelkedése is, orrmelléküregek gyulladása, nőknél a premenstruum, valamint különböző heves emocionális tényezők: sírás, ijedtség, harag, pánikreakció.

Ez utóbbi ellenére fontos tudni, hogy az asztma nem pszichoszomatikus betegség, ahogy korábban gondolták.

Számos beteg felteszi orvosának a kérdést, mi az oka annak, hogy évről-évre emelkedik az asztmás és allergiás betegek száma? A fentiek tükrében talán érthető, hogy ezért leginkább a civilizációs ártalmak tehetők felelőssé, melyek következményeként ma a Föld népességének már csaknem 10 százaléka ebben a betegségben szenved.

| asztma, allergia, allergén, környezeti ártalom
2007-11-22 14:57:40