A tüdőfibrózis

Tüdőfibrózist számos megbetegedés okozhat. Kiválthatja mérgező anyagok, porok belégzése (szilikátok, aszbeszt, állati ürülék), a mellkasi szervek besugárzása daganatos betegség miatt, illetve egyes gyógyszerek mellékhatásaként (methotrexat, cyclophosphamid, amiodaron, propranolol) is felléphet.

tüdőfibrózis | InforMed Hírek12   InforMed | Hulló, D.

Egyes immunbetegségek is járhatnak a tüdő érintettségével. Ide tartozik a rheumatoid arthritis, az SLE, a sarcoidosis, egyes izomgyulladások és a scleroderma.

A sokféle lehetséges ok ellenére a tüdőfibrózisban szenvedő betegek felében soha nem derül fény a kiváltó okra. Ekkor a betegséget idiopátiás tüdőfibrózisnak nevezik (másutt fibrotizáló alveolitis vagy intersticiális pneumonia). Az idiopátiás kifejezés azt jelenti, hogy a betegség okát nem ismerjük.

Tünetek és kórisme

A tünetek attól függenek, hogy milyen a tüdőkárosodás kiterjedése, a betegség előrehaladásának üteme, és a szövődmények (fertőzések és szívelégtelenség) kialakulása. A lappangva kezdődő vezető tünetek közé tartozik a fizikai terhelésre kialakuló nehézlégzés, a száraz köhögés és a csökkent állóképesség. Gyakori tünet az étvágytalanság, testsúlycsökkenés, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, bágyadtság és a bizonytalan mellkasi fájdalom.

Később, ahogy a vérben csökken az oxigénszint, a bőr kékes színűvé válik, az ujjak vége kiszélesedik, dobverőujj alakul ki. A szív terhelése keringési elégtelenséget okozhat. A tüdőbetegségen alapuló szívbántalom neve cor pulmonale. A tüdőben lévő legkisebb ereket a környezetében megjelenő heggszövet összenyomja, ezáltal nehezíti a véráramlást. A megemelkedett nyomás visszahat a szív jobb kamrájára, amely végül károsodik.

A hegszövetben rákos elfajulás is létrejöhet, a tüdőfibrózis fokozza a tüdőrák kockázatát.

Az idiopátiás tüdőfibrózis kialakulására vonatkozóan számos elmélet ismert. Egyes tudósok szerint vírus fertőzés vagy a dohányfüstben lévő anyagok indítják el a folyamatot. Az életkor előrehaladtával ugyanis nő a kialakulás kockázata, emellett a dohányzás és egyes foglalkozások (bányász, állattenyésztő, építőipari dolgozó) is hajlamosítanak a betegségre. Vannak olyan családok, ahol halmozottan fordul elő a kórkép, ezért genetikai fogékonyságot is feltételeznek.

A kivizsgálás

A mellkasröntgen a tüdő hegesedését és ciszták kialakulását mutathatja. Normális röntgenkép esetén további vizsgálatok elvégzése indokolt. A mellkas CT és a hrCT (magasfelbontású CT) a tüdőt több szögből térképezi fel és részletesebb képet ad a tüdő egyes lebenyeiről. Egyes betegségeknek, mint pl. a szilikózisnak jellegzetes rajzolata van.

A légzésfunkciós vizsgálatok azt igazolják, hogy a tüdő által tartalmazott levegőmennyiség a normálisnál kevesebb. A vérgáz vizsgálat alacsony vér-oxigénszintet mutat. A légzésfunciós vizsgálatot terhelés közben is el lehet végezni, amely során felszínre kerülhetnek olyan elváltozások, amelyek nyugalomban nem mutathatók ki.

A diagnózis megerősítésére hörgőtükrözés segítségével biopsziát végezhetnek (kis tüdőszövet kimetszése mikroszkópos vizsgálatra). Mintavétel történhet bronchoalveolaris lavage módszerrel is, amely során a bronchoszkópia elvégzése közben kis mennyiségű sós folyadékot fecskendez be az orvos, majd azonnal leszívja. A diagnózishoz gyakran nagyobb mennyiségű tüdőszövetre lehet szükség, melyet műtétileg kell eltávolítani.

A kezelés

A már kialakult hegek nem szüntethetők meg. Jelenleg nem ismert olyan terápia, amely bizonyítottan megállítja a folyamat előrehaladását, de a tünetek csökkenthetők, a hegesedés további terjedése lassítható, és az életminőség is javítható. Kezdetben kortikosteroid terápiát szoktak kapni a betegek. Ez kombinálható methotrexattal vagy ciklofoszfamiddal.

Az oxigén adása megkönnyíti a légzést, csökkenti az oxigénhiány következtében létrejövő szövődményeket, csökkenti a jobb szívfél terhelését, javítja az alvást és jobb közérzetet biztosít. Egyesek csak terhelés vagy alvás közben kapnak oxigént, mások folyamatosan oxigénre szorulnak, amelyet hordozható palackkal visznek magukkal.

A rehabilitáció keretében a betegek tornagyakorlatokat végeznek, különböző légzéstechnikákat tanulnak, valamint étrenddel kapcsolatos tanácsokat kapnak.

A tüdőtranszplantáció azok a betegek számára jelenthet megoldást, akik már fiatal korban súlyos tüdőfibrózisban szenvednek, és a hagyományos terápiák már nem javítanak állapotukon.

A dohányzásról való leszokás, a helyes étkezés, a légúti fertőzések elleni védőoltások és a családtagok odafigyelése szintén jó hatással lehet a tüdőfibrózissal élők egészségére.

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban
www.mayoclinic.com

| tüdőfibrózis
2014-06-02 11:42:20
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop