Szilikózis

A szilikózis a tüdő folyamatosan előrehaladó hegesedése, melyet a belélegzett szilikon- (kvarc) por okoz. A szilikózis, a legrégebben ismert foglalkozási betegség, azoknál alakul ki, akik éveken keresztül lélegzik be a szilikonport. A szilikon a homok fő alkotórésze, így az ártalom gyakori a fémmunkások, homokkő- és gránitbányászok, öntödei munkások és fazekasok között.


Tüdő gáz és kémiai expozíciója

A gázok sok fajtája - klór, foszgén, kéndioxid, hidrogén-szulfid, nitrogén-dioxid és ammónia - gyári balesetek esetén hirtelen szabadulhat fel, és súlyos tüdőirritációt okozhat. Bizonyos gázok, mint a klór és az ammónia, könnyen oldódnak, így a száj-, orr- és garatnyálkahártya azonnali izgalmát okozzák.


Tüdőben anyagok lerakódása

Egyes anyagok alkalmanként eltéréseket okozhatnak a mellkasröntgenen.


Bisszinózis

A bisszinózis (byssinosis) a belégzett gyapot-, len- és kenderrészecskék okozta légútszűkület.


Fekete tüdő

A fekete tüdő (a szénbányászok pneumokoniózisa) olyan tüdőbetegség, melyet a tüdőben lerakódó szénpor okoz. A fekete tüdő a szénpor hosszú időn keresztül történő belégzése során alakul ki.


Asztma (fogalkozási)

A foglakozási asztma visszafordítható légúti görcs (spazmus), amelyet a munkával kapcsolatos, irritációt és allergiás reakciót kiváltó apró részecskék okoznak. A munkahelyeken sokféle anyag okozhat légúti görcsöt, amely nehezíti a légzést. Egyes emberek különösen érzékenyek a levegőben lévő irritatív anyagokra. vagy gázok belégzése okoz.


Azbesztózis

Az azbesztózis a tüdőszövet kiterjedt hegesedése, melyet az azbesztpor belégzése okoz.