A tüdő alsó részei csak akkor érintettek, ha a beteg a gázokat mélyen belélegzi. A nukleáris balesetek esetén felszabaduló radioaktív gázok sok évvel később okoznak tüdő- és egyéb daganatokat.

Néhány gáz - például a nitrogén-dioxid - nem oldódik könnyen. Ezért nem okoznak olyan korai expozíciós tüneteket, mint például a szem- és orr-nyálkahártya izgalom, így mély belégzéssel gyakrabban jutnak a tüdőbe. Az ilyen gázok a kis légutak gyulladását (bronchiolitis), vagy a tüdőben folyadék képződését (tüdőödéma) okozhatják. A silótöltők betegségében - melyet a nedves silóból felszabaduló, nitrogén-dioxidot tartalmazó füst belégzése okoz - csak az expozíciót követő 12 órán túl keletkezik a tüdőben folyadék. Az állapot átmenetileg javul, majd 10-14 nappal később visszaesés észlelhető még akkor is, ha nincs további expozíció. A visszaesés gyakran a hörgőcskéket (bronchiolusok) érinti.

Egyesekben a gázok vagy egyéb vegyi anyagok kis mennyiségű, de hosszú ideig tartó behatása idült hörgrutot okozhat. Továbbá, egyes arzéntartalmú vegyszerekkel vagy hidrokarbonátokkal történő érintkezés esetenként tüdődaganat kialakulásáért tehető felelőssé. A daganat a belélegzett anyagtól függően a tüdőben, vagy a test bármely részén kialakulhat.

Tünetek és kórisme

Az oldódó gázok, mint például a klór, súlyos égést okoznak a szemen, orrban, garatban, légcsőben és a nagyobb légutakban. Gyakran köhögést és vérköpést okoznak (hemoptízis). Az öklendezés és nehézlégzés is gyakori. A kevésbé oldódó gázok, mint a nitrogén-dioxid, három négy óra elteltével nehézlégzést okozhatnak, mely igen súlyos is lehet.

A mellkasröntgen tüdőödéma vagy hörgőcske-gyulladás kialakulását mutatja.

Kórjóslat, megelőzés és kezelés

A legtöbb ember teljesen meggyógyul a baleset következtében kialakult gázexpozíció után. A legsúlyosabb szövődmény a tüdőgyulladás.

A megelőzés legjobb módja a rendkívüli óvatosság a gázokkal és gőzökkel való foglalkozás során. Baleset esetén saját szűrővel ellátott gázmaszkokat kell használni. A mezőgazdaságban dolgozóknak tudniuk kell azt, hogy a silók toxikus gázaival való véletlen érintkezés veszélyes.

A kezelés alapja az oxigén adása. Ha a tüdő károsodása súlyos, a beteg gépi lélegeztetésre szorulhat. A légutakat tágító gyógyszerek, intravénás folyadék és antibiotikum adása segíthet. Gyakran szükségesek kortikoszteroidok, például prednizolon, a gyulladás csökkentésére.