2002. 12. 23
Légmellről beszélünk, ha a mellkasfal és a tüdő közé levegő kerül. A légmellnek három formáját különböztetjük meg:
A tüdőt borító és a mellkast belülről bélelő mellhártya gyulladása (pleuritis) nem tartozik a ritka betegségek közé, de az emberek többsége nem sokat tud róla.
2002. 06. 04
A mellkasi folyadékgyülem a mellhártya lemezei között felszaporodó, kóros mennyiségű folyadék. Normálisan csak egészen vékony folyadékréteg választja el a mellhártya két lemezét. Nagy mennyiségű folyadék számos ok miatt alakulhat ki, beleértve a szívelégtelenséget, májzsugorodást és a tüdőgyulladást. Különféle váladék gyűlhet fel a mellhártyák közti üregben: vér, genny, nyirok (tejszerű anyag) és magas koleszterintartalmú anyag.
Légmellnek nevezzük azt az állapotot, amelyben a pleura két lemeze közé levegő kerül. Ha a légmell kiváltó oka nem ismert, spontán pneumotoraxnak nevezik. A légmell kialakulása balesetet vagy olyan orvosi beavatkozást követhet, amely kapcsán a mellüregbe levegő kerül, így pl. mellkastükrözést. A gépi lélegeztetés a tüdők nyomás-károsodását okozhatja, amely szintén légmell kialakulásához vezethet leggyakrabban súlyos heveny légzési elégtelenség esetén,s amikor a betegek életben tartásához magas nyomású gépi lélegeztetés szükséges.
A pleuritisz a mellhártya gyulladása. Mellhártyagyulladás alakul ki, ha kórokozó (általában vírus vagy baktérium) fertőzi a mellhártyát, és ezzel gyulladást okoz. Folyadék gyűlhet össze a mellüregben (ezt az állapotot nevezzük mellkasi folyadékgyülemnek) vagy folyadékgyülem nélküli, száraz mellhártyagyulladás (pleuritisz szikka) jön létre. A gyulladás lezajlását követően a mellhártya lassan normálissá válik vagy összenövések maradhatnak vissza, amelyek összetapasztják a mellhártya két lemezét.
Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!
Magunkról
Adatvédelem
Kapcsolat
Web Design & Development Prowebshop