Hirdetés

A tüdőgyulladás (pneumonia)

A tüdőgyulladás (pneumonia) gyakori, heveny tüdőbetegség. Hazánkban évenként kb. 100000-en betegszenek meg tüdőgyulladásban.

tüdőgyulladás, pneumonia |

InforMed Hírek29   InforMed | Vadász, I.; Böszörményi, M.

Kép:  Tüdõbetegségek      

Lényege, hogy a tüdő léghólyagocskái (alveolus), melyek normális körülmények között levegőt tartalmaznak, megtelnek gyulladásos izzadmánnyal.
 Az alveolusok egymás közt "közlekednek", ezért a gyulladásos folyadék néhány nap alatt nagy tüdőterületet is eláraszthat. Így keletkeznek egy egész vagy akár több tüdőlebenyt kitöltő tüdőgyulladások, máskor mindkét tüdőben számos kisebb területre kiterjedve.

A tüdőgyulladás gyógyulása közben a leírt folyamat fordított irányban ismétlődik meg. Fokozatosan szívódik fel az izzadmány a gyulladt tüdőterület szélső részeiből, majd végül az egész érintett lebenyből vagy lebenyekből. Ha a gyulladás a tüdőt burkoló mellhártyát eléri, mellhártyagyulladás (pleuritis) is felléphet.
Kivételesen előfordul, hogy a tüdőgyulladás egy része a gyógyulás ellenére nem szívódik fel, hanem tömött, daganatra emlékeztető képletté alakul át (idült tüdőgyulladás). Ennél gyakoribb, hogy a gyulladásos izzadmány vagy annak egy része elhal, elfolyósodik, és a beteg ezt a gennyet kiköpi, a tüdőben pedig gennyet tartalmazó üreg, tüdőtályog marad. Aránylag gyakran keletkezik tüdőtályog alkoholisták vagy eszméletlen betegek esetében, akik a szájukban maradó ételt leszívhatják.

A tüdőgyulladás okai

A pneumónia a felső vagy alsó légutak gyulladásának lehet a következménye, de rendszerint önálló betegség, amit a tüdőt érő különböző behatások okozhatnak.

Előfordul például tüdő- vagy emlődaganat besugárzása után - a sugár izgató hatásának következményeként. Pneumóniát okozhat maró gázok, gőzök belélegzése, bizonyos gyógyszerek bevétele, amelyekre a beteg allergiás stb.Leggyakrabban azonban a tüdőbe került élő kórokozók felelősek a tüdőgyulladásért: vírusok, baktériumok, sőt mikroszkopikus méretű állati kórokozók is.

A kórokozók száma rendkívül nagy. Legfeljebb annyit érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a két leggyakoribb kórokozó két baktérium, a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae.
Egyes baktériumok járványszerűen okoznak nagyobb közösség számos tagjánál tüdőgyulladást. Legtöbbször azonban egészséges környezetben élők betegszenek meg anélkül, hogy bárkit is fertőznének.

A legtöbb tüdőgyulladást olyan baktériumok okozzák, melyek az egészséges ember száj- és garatűrében is rendszeresen kimutathatók. Nem tisztázódott, mi okozza azt, hogy ezek az élőlények bekerülnek a tüdőbe, ott szaporodnak és tüdőgyulladást okoznak.
Tisztán feltételezés, hogy ebben a beteg immunitásának valamilyen szerepe lehet, mert az AIDS-ben szenvedő, ellenálló képességüket elvesztett betegek gyakran betegszenek meg tüdőgyulladásban, méghozzá nemritkán olyan kórokozók betegítik meg őket, amelyek más embereknél nem szoktak tüdőgyulladást okozni.

A tüdőgyulladás tünetei és diagnózisa

A tüdőgyulladásnak nagyon eltérő tünetei lehetnek. Előfordul, hogy a beteg teljesen panaszmentesen vészeli át a pneumóniát, és az csak egyéb okból végzett röntgenvizsgálat során derül ki.
Gyakoribb természetesen, hogy a betegnek súlyos tünetei vannak: magas láz, oldalszúrás, nehéz légzés, köhögés, köpetürítés, mely véres is lehet.
A tüdőgyulladás súlyossága általában nem azon múlik, hogy milyen kórokozó okozta, hanem inkább a tüdőgyulladás kiterjedésétől függ, valamint annak, hogy előzőleg teljesen egészséges, vagy egyéb betegségben (szívbetegség, cukorbaj, légzési rokkantság) szenvedő ember esett pneumóniába.

Tüdőgyulladás esetén a fizikális lelet teljesen negatív lehet, de különösen súlyos esetben a háziorvos észlelni tudja a pneumónia által okozott kopogtatási és hallgatózási eltéréseket. Hasonló jelek azonban heveny hörghurut esetén is előfordulhatnak.

Biztos diagnózis csak a mellkas röntgenvizsgálata után adható. A tüdő légtartalma miatt tüdőbetegségben nem szenvedőkön a mellkasról készült röntgenfelvételen a tüdő világos képet ad, csak a csontok és a szív területe sötét. Ha az egyébként világos területen sötét folt (árnyék) jelenik meg, ez mindig kóros. Tüdőgyulladásban a gyulladásos izzadmány kisebb vagy nagyobb, egy vagy több árnyékot ad. E nélkül a pneumónia diagnózisát kimondani nem lehet.

A gyakorlatban a legfontosabb kérdés az, hogy mikor kerüljön sor az első röntgenvizsgálatra. Kétségtelen, hogy e nélkül a tüdőgyulladás diagnózisa kétes. Másrészt az ágyban fekvő, esetleg súlyos állapotban lévő beteget az ambuláns röntgenvizsgálat megterhelésének (közlekedés, várakozás) kitenni nem ésszerű. Ezért a háziorvos a betegét úgy kezeli, mintha tüdőgyulladása volna, és csak akkor küldi röntgenvizsgálatra (akár rendelőintézetbe, akár tüdőgondozóba), amikor - rendszerint három-négy nap múlva - láza már csökkent, állapota javult. A röntgen megerősíti vagy kizárja a pneumóniát.

A tüdőgyulladás kezelése

Itt a gyógykezelés legfontosabb része (a baktériumok ellen ható antibiotikus kezelés. A probléma az, hogy a bakteriális megbetegedések gyógyítására sok száz nagy hatású antibiotikum létezik. Hogyan lehet ezek közül kiválasztani, amelyik éppen a beteg tüdőgyulladását okozó baktérium ellen hat? A kórokozót még kórházi laboratóriumi körülmények között is az esetek kevesebb, mint felében lehet meghatározni.

Komoly segítséget jelent, ha legalább azt tudjuk, hogy melyek azok a gyógyszerek, amelyek a Magyarországon legtöbbször előforduló kórokozók ellen alkalmazhatók. Ezek közül kell kiválasztani lehetőleg azt, amelyik a leghatásosabb, a legkevesebb mellékhatása van, és nem drága.

Azt, hogy hatásos gyógyszert kapott a beteg, leginkább általános állapota dönti el. Ha a láz és egyéb panaszok a gyógyszeres kezelés megkezdésétől számítva néhány nap alatt nem csökkennek, az antibiotikus kezelés nagy valószínűséggel hatástalan volt, akár azért, mert az adott baktériumra nem hat, akár azért, mert vírus eredetű a betegség. Ezért ilyenkor a háziorvos kórházba küldi a beteget, és nem helyes, ha a beteg és/vagy családja ezt megnehezíti.

Meg kell várni az árnyék vagy árnyékok teljes felszívódását ahhoz, hogy a kérdést lezárhassuk. Ez az esetek nagyobb részében 4-6 hét alatt bekövetkezik. Természetesen ekkor már sem gyógyszeres kezelésre, sem ágyban fekvésre nincs szükség, a beteg gyakran munkába is állhat.
Mindaddig azonban, amíg a tüdőgyulladás teljes felszívódása nem bizonyított, ellenőrzésre van szükség (többnyire a tüdőgondozóban). Ez az ellenőrzés elsősorban azért fontos, mert a szokatlanul lezajló tüdőgyulladás a tüdődaganat első tünete lehet.

A tüdőgyulladás kórházi kezelésének előnye, hogy az esetek egy részében mégis meg lehet határozni a kórokozót (például a vérből), és így biztosan a legmegfelelőbb gyógykezelést lehet adni ("célzott kezelés"). El lehet különíteni a tüdőgyulladást az azt utánzó betegségektől, így a tbc-től, a tüdőinfarktustól, a tüdődaganattól, meg lehet gyógyítani az esetleges tüdőtályogot.

A kórházi kezelést elsősorban azoknak a betegeknek kell fenntartani, akiknél az első otthoni kezelés eredménytelen volt, valamint azoknak, akik időskorúak, mellékbetegségek vagy a pneumónia súlyossága miatt életveszélyben vannak.

tüdőgyulladás, pneumonia

2023-07-19 11:55:55

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop