Hirdetés

Antibiotikum - Igen vagy nem?

A XX. század közepe táján az antibiotikumok felfedezése forradalmasította az orvostudományt. Egy sor addig gyógyíthatatlan betegség vált könnyen kezelhetővé, és napjainkban ezek a gyógyszerek már a gyógyító orvos mindennapi fegyvertárához tartoznak.

pneumonia, antibiotikum, baktérium, fertőzés |

Gyógy-ír   Kisalföld | Dobra, G.

Sajnos azonban az antibiotikum-kezelésnek hamarosan megjelentek az árnyoldalai is. A baktériumok egy jelentős része félelmetes gyorsasággal tanulta meg kijátszani az antibiotikumok hatását, így a kórokozók többsége ma már az ismert gyógyszerek bizonyos hányadával szemben ellenállóvá, rezisztenssé vált.

Ma már állandó versenyfutás van az újabb és újabb antibiotikumok és az egyre növekvő gyógyszer-rezisztencia között, ami legfeljebb a gyógyszergyárak számára jelenthet piaci lehetőséget, de kevesen mérik fel az emögött rejlő hatalmas veszélyeket.

Egyre inkább létfontosságúvá válik józanul átértékelni az antibiotikumokhoz való hozzáállásunkat, nehogy akkor maradjunk hatékony kezelés nélkül, amikor már más módon nem tudjuk leküzdeni a szervezetünket ért támadásokat. Tudomásul kell vennünk, hogy a szokásos - elsősorban légúti - fertőzések túlnyomó része nem bakteriális eredetű, gyógyszeres kezelés nélkül is meggyógyul, sőt, a szervezet normális baktériumflórájának megbolygatása csak késlelteti a gyógyulást és fokozza egy későbbi fertőzés veszélyét. A betegek egy része nem fogadja el azt, amikor egy orvos antibiotikum helyett a régi, jól bevált házi praktikákat javasolja egy közönséges meghűlésre, így vannak orvosok, akik a betegek nyomására nyúlnak ezekhez a gyógyszerekhez. A felesleges gyógyszerszedés mellett az is fokozza a rezisztencia kialakulásának veszélyét, ha valaki csak összevissza, nem az előírt módon, túl rövid vagy túl hosszú ideig szedi az antibiotikumokat. Végül azzal is tisztában kell lennünk, hogy a higiénés rendszabályok elégtelen betartása, főleg kórházi osztályokon, ugyancsak elősegíti az ellenálló baktériumtörzsek elszaporodását.

Hogyan használjuk - vagy ne használjuk - tehát az antibiotikumot?

Alapszabály, hogy banális légúti fertőzésnél - amennyiben nem legyengült betegről, kis csecsemőről vagy csökkent védekezőképességű egyénről van szó, és a beteg általános állapota nem súlyos - néhány napig érdemes a régi házi módszerekkel (bő itatás, levegő párásítása, meleg környezet, pihenés, szükség szerint lázcsillapítás stb.) próbálkozni.

Amennyiben a beteg állapota nem javul három-négy nap alatt, akkor a kezelőorvos elbírálása szerint - bakteriális fertőzést feltételezve, esetleg váladéktenyésztés alapján - szóba jön antibiotikus kezelés.

Ha a beteg állapota eleve súlyos, vagy csökkent védekezőképességű egyénről van szó, nem szabad a kezeléssel késlekedni. Azt is jó tudni, hogy az orvos az antibiotikum megválasztásakor csak a legritkább esetben ismeri a betegség kórokozóját, így néhány napos nem kielégítő gyógyulás esetén előfordulhat, hogy más gyógyszer felírása válik szükségessé. Ilyenkor nagy segítséget jelenthet, ha a kezelés megkezdésekor váladéktenyésztés történt, amely birtokában már könnyebb a hatékony antibiotikum kiválasztása. Sokat számít az is, ha az orvos a gyógyszer felírásakor tisztában van az adott területen és időben gyakoribb kórokozók aktuális antibiotikum-érzékenységével.

Mindent összefoglalva: a egészségügy szervezőinek, az orvosoknak és a betegeknek tudatosan kell együttműködniük a kezelés elveinek betartásában. Döntő kell hogy legyen mindig a beteg aktuális állapota, mind a türelmetlen, "valamilyen gyógyszert muszáj adni" hozzáállás, mind pedig az igazán súlyos esetekben a kezelés késleltetése a beteg kárára válhat.

pneumonia, antibiotikum, baktérium, fertőzés

2007-11-22 14:57:04

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop