2002. 06. 04
A jóindulatú hörgődaganatokat általában műtéttel eltávolítják, ugyanis elzárhatják a hörgőket és bármikor rosszindulatúvá válhatnak. Gyakran addig abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a tüdő szélső területein növekvő daganat rosszindulatú-e, amíg el nem távolítják, és meg nem történik a mikroszkópos vizsgálat.
A tüdődaganat tünetei függnek a daganat típusától, elhelyezkedésétől, és a terjedés módjától. A fő tünet általában a tartósan fennálló köhögés. Az idült hörghurutban szenvedő beteg a daganat kialakulásakor a köhögés súlyosbodását észleli. A felköhögött köpet véres lehet. Ha a daganat az alatta fekvő vérerekbe tör, súlyos vérzés alakulhat ki.
A mellkasi folyadékgyülem a mellhártya lemezei között felszaporodó, kóros mennyiségű folyadék. Normálisan csak egészen vékony folyadékréteg választja el a mellhártya két lemezét. Nagy mennyiségű folyadék számos ok miatt alakulhat ki, beleértve a szívelégtelenséget, májzsugorodást és a tüdőgyulladást. Különféle váladék gyűlhet fel a mellhártyák közti üregben: vér, genny, nyirok (tejszerű anyag) és magas koleszterintartalmú anyag.
Légmellnek nevezzük azt az állapotot, amelyben a pleura két lemeze közé levegő kerül. Ha a légmell kiváltó oka nem ismert, spontán pneumotoraxnak nevezik. A légmell kialakulása balesetet vagy olyan orvosi beavatkozást követhet, amely kapcsán a mellüregbe levegő kerül, így pl. mellkastükrözést. A gépi lélegeztetés a tüdők nyomás-károsodását okozhatja, amely szintén légmell kialakulásához vezethet leggyakrabban súlyos heveny légzési elégtelenség esetén,s amikor a betegek életben tartásához magas nyomású gépi lélegeztetés szükséges.
A pleuritisz a mellhártya gyulladása. Mellhártyagyulladás alakul ki, ha kórokozó (általában vírus vagy baktérium) fertőzi a mellhártyát, és ezzel gyulladást okoz. Folyadék gyűlhet össze a mellüregben (ezt az állapotot nevezzük mellkasi folyadékgyülemnek) vagy folyadékgyülem nélküli, száraz mellhártyagyulladás (pleuritisz szikka) jön létre. A gyulladás lezajlását követően a mellhártya lassan normálissá válik vagy összenövések maradhatnak vissza, amelyek összetapasztják a mellhártya két lemezét.
Egészséges felnőttekben az influenza vírus A és B típusa okoz tüdőgyulladást. A bárányhimlő vírusa szintén okozhat tüdőgyulladást felnőttekben. Idősebb emberekben influenza, parainfluenza vagy respiratory syncytial vírus a legvalószínűbb kórokozó.
A kórházon kívül szerzett tüdőgyulladások mindössze 2%-át okozza Staphylococcus aureus, de a más betegséggel kórházban kezeltek 10-15%-ában okoz tüdőgyulladást.
A Pneumocystis carinii az egészséges tüdőkben is előfordulhat; betegséget általában csak akkor okoz, amikor a test védekezőképessége daganat, daganatkezelés vagy AIDS következtében csökkent.
A bakteriális tüdőgyulladásokat leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus - ejtsd: pneumokokkusz) okozza.
A gombák három fajtája okoz gyakran tüdőgyulladást: a Histoplasma capsulatum, amely a hisztoplazmózist okozza, a Coccidioides imminis, amely a kokcidioidomikózist és a Blastomyces dermatitidis, amely a blasztomikózisért felelős.
Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!
Magunkról
Adatvédelem
Kapcsolat
Web Design & Development Prowebshop