A merevedési zavarok okairól (3.)
A merevedési zavarok többsége (7090 százaléka) valamilyen szervi elváltozással, gyógykezeléssel, illetve életviteli tényezőkkel függ össze. A panaszok hátterében fellelhető esetleges okok közül a korábiakban már szó volt a vascularis (érrendszeri), a neurológiai (idegrendszeri), az endokrin (hormonális) és az urológiai szervi elváltozásokra visszavezethető tényezőkről. Most a további, merevedési zavart okozó eltérésekről lesz szó.
Kép:
Vegyes eredetű szervi okok
Vegyes eredetű organikus okok: krónikus betegségek, rendszerbetegségek kapcsán, életmódbeli tényezőkkel összefüggésben alakulnak ki általában az ide sorolható merevedési zavarok (MZ).
Merevedési probléma, vagy más néven erectilis dysfunctio (ED) tulajdonképpen ezen betegségeknél fellépő szervi eltérések (idegrendszeri, ér stb. struktúrákat érintő) szövődményeként jelentkezik. A merevedési zavarok előfordulási aránya növekszik az életkorral, de ez nem azt jelenti, hogy az öregedés természetes velejárója az ED. Inkább arról van szó, hogy a kor előrehaladtával bizonyos betegségek gyakorisága is nő.
A vegyes okok közé soroljuk a következőket:
- cukorbetegség (diabetes mellitus);
- krónikus májbetegség, idült alkoholizmus;
- krónikus veseelégtelenség;
- érelmeszesedés, szívbetegség;
- magasvérnyomásbetegség (hipertónia);
- depresszió;
- krónikus idegrendszeri betegségek (szklerózis multiplex: SM, Parkinsonkór, Alzheimerkór, cerebrovascularis kórképek);
- krónikus tüdőbetegségek;
- egyéb ritkább esetek.
A cukorbetegek csaknem 50 százaléka szenved valamilyen mértékű merevedési zavarban, de 30 százaléknál a MZ csaknem teljes. Az ilyen betegeknél mintegy 10 évvel hamarabb kialakulhat ez az eltérés, összehasonlítva az egészséges férfiakkal.
A merevedési probléma a cukorbetegség szövődményeivel függ össze. A fellépő érelváltozások (diabéteszes mikroangiopátia), valamint idegrendszeri eltérések (polineuropátia) egyaránt szerepet játszanak. Kimutatott a tesztoszterontermelődés csökkenése is, és a krónikus betegséghez társuló betegségtudat negatív hatása sem elhanyagolható.
Az idült alkoholistáknál, valamint egyéb okból kialakuló krónikus májbetegeknél jelentkező erectilis dysfunktio részben szintén a fokozottabban előforduló vascularis eltérésekkel és polineuropátiával függnek össze, de a kialakult májkárosodás folytán megváltozik a hormon-metabolizmus is.
A betegeknél általában emelkedik a tesztoszteronkötő fehérjék szintje, ezáltal is csökkentve az amúgy is kevesebb tesztoszteron mennyiségét. Ösztrogénnövekedés, prolactinemelkedés is megfigyelhető. Ezeknél a férfiaknál nemegyszer a hiányos táplálkozás okozta leromlás és a társuló túlzott dohányzás is szerepet játszik. A társuló pszichés zavarok gyakran súlyosbítják a kialakult állapotot. Krónikus májbetegek esetében a zavar mintegy 40-70 százalékban jelen van.
A merevedési zavar hátterében gyakran hosszú évek önpusztító életvitele, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása áll.
A krónikus vesebetegséghez szintén gyakran társul az eltérés (kb. 50 százalék). A dialíziskezelésben is részesülőknél az arány még nagyobb (kb. 75 százalékuk észlel ED-t). Szintén a kialakuló polineuropátia, gyakoribb az arterioszklerózis, a döntőek, de e fellépő hormonális eltérések (pl. hiperprolaktinémia) is rontanak az állapoton.
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az 50 év feletti férfiak mintegy felénél szerepel hajlamosító tényezőként. A kialakult merevedési zavar mintegy 40 százalékuknál tetten érhető. A hiperlipidémia, magas koleszterinszint előbb okozza az elváltozásokat.
Az ED kialakulásának mechanizmusát ebben az esetben már korábban taglaltuk. A cardiovascularis (szív-, érrendszeri) betegségeknek gyakran mintegy előhírnöke a megjelenő merevedési zavar. A magasvérnyomás-betegségben gyakrabban előforduló merevedési zavarokat a szükséges antihipertenzív kezelés még tovább súlyosbíthatja. A súlyos depresszióban szenvedő betegek közel 90 százalékát sújtja a betegség.
A krónikus idegrendszeri betegségek esetében a felsőbb koordináció zavara, valamint a perifériás idegi szabályozási hiba miatt alakul ki ED, de a társuló hormonális eltérés is befolyással bír. A krónikus obstruktív tüdőbetegségeknél mintegy 30 százalék MZ kialakulást figyelünk meg. A felsoroltakon kívül összefüggés állapítható meg a kezeletlen fekéllyel, artritisszel és allergiával kapcsolatban is.
Gyógyszer mellékhatásként létrejövő merevedési zavarok:
Merevedési zavart okozó gyógyszerek:
- antihipertenzivumok (magas vérnyomásra adott gyógyszerek)
- diuretikumok (vízhajtók)
- orális antidiabetikumok (cukorbetegségre adott gyógyszerek)
- központi idegrendszerre ható szerek
- hormonok, hormonhatású készítmények
- egyéb.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek gyakran oly mértékben csökkentik a vérnyomást, hogy az amúgy is csökkent véráramlás a kismedencei erekben (majd hímvesszőben) a kritikus szint alá csökenhet.
A vízhajtók közül egyesek gátolhatják a tesztoszteronszintézist, és kompetitív receptorhatást is kiválthatnak. A cukorbetegség kezelésére szolgáló tabletták ED-okozó hatása is kimutatott. A központi idegrendszerre ható szerek (a major tranquillansok, az antidepresszánsok, szedatívumok) okozhatnak merevedési zavart. A hormonok közül az antiandrogének, ösztrogének potenciacsökkentő hatása közismert. Emellett a prosztata daganatok kezelésében használt szerek okoznak ED-t. Mindezeken kívül a digitalis, egyes non-szteroid gyulladáscsökkentők, Cimetidin, és bizonyos gombaellenes szerek is okozhatnak merevedési zavart.
Káros életvitel által létrejött merevedési zavarok:
- túlzott alkoholfogyasztás
- dohányzás (a nemdohányzókkal szemben 3-szoros az esélye a merevedési zavar kialakulásának);
- kábítószerek, drogok élvezete (LSD, kokain stb.);
- nem megfelelő életvitel (beleértve a már említett káros anyagok élvezetét, a nem megfelelő táplálkozást és a stresszt).
Mindezen tényezők, ha magukban esetleg nem is váltanának ki zavart, hatásuk összegződésével gyakran ED-hez vezetnek.