Jóindulatú prosztata- megnagyobbodás

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás a prosztata mirigyének nem rákos jellegű (benignus) daganata. A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás az ötven év feletti férfiak között gyakori. Oka ismeretlen, de valószínűleg közrejátszanak a korosodással járó hormonszint-változások.

jóindulatú prosztata- megnagyobbodás | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
A prosztata körbeveszi a húgycsövet, így a növekvő mirigy fokozatosan beszűkíti a húgycsövet. Idővel elzáródhat a vizeletelfolyás útja. Következményképpen a hólyag izmai annyira megnagyobbodnak és megerősödnek, hogy a vizeletet át tudják préselni. Ugyanakkor, prosztata-megnagyobbodás esetén, vizeléskor a hólyag nem mindig ürül ki teljesen. Következésképpen a vizelet pang a hólyagban, ami fogékonnyá teszi a férfit fertőzésre és kőképződésre. Az elhúzódó elzáródás károsíthatja a veséket. Prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiban a vizeletelfolyást rontó gyógyszerek (pl. néhány antihisztamin) elzáródást idézhetnek elő.

Tünetek

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás először akkor okoz tüneteket, amikor a megnagyobbodott prosztata már a vizeletelfolyást akadályozza. Eleinte nehéz lehet a férfi számára a vizeletürítés megkezdése. Azt is érezheti, hogy a vizeletürítés nem teljes. Mivel a hólyag sosem ürül ki teljesen, többször kell vizelnie. Gyakrabban kell vizelnie éjszaka (noktúria), és az inger egyre sürgetőbbé válik. A vizeletsugár térfogata és ereje észrevehetően csökken, és a vizelés végén vizeletcsepegés fordulhat elő. Végül is túltelítődhet a hólyag, ami vizeletmegtartási képtelenséget okoz.

Mikor a férfi erőlködik, hogy vizelni tudjon, megrepedhetnek a húgycső és a hólyag kis vénái, s ez vér megjelenését okozhatja a vizeletben. A teljes elzáródás lehetetlenné teheti a vizelést, ami telítettségérzéshez és jelentős alhasi fájdalomhoz vezet.

A pangás következtében kialakuló hólyagfertőzések a vizelés során égő érzést, valamint lázat okozhatnak. A vizelet visszatartása megemeli a vesékre nehezedő nyomást is, de ritkán okoz maradandó vesekárosodást.

Kórisme

Ha az orvos a tünetek alapján jóindulatú prosztata-megnagyobbodást feltételez, ilyen irányú fizikális vizsgálatot végez. A prosztata végbélen át történő megtapintásával általában meg lehet állapítani, hogy megnagyobbodott-e a prosztata. Az orvos azt is tapintja, vannak-e csomók a prosztatán, amik rákot jelezhetnek, és van-e érzékenység, ami az esetleges fertőzés jele.

A vese működésének meghatározására, valamint a prosztatarák szűrésére általában vérvizsgálatokat végeznek. Ez utóbbi vizsgálat során a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjeit mérik. Az eredmények a jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiak 30-50%-ában mutatnak emelkedett szinteket. Egy ilyen eredmény csupán azt jelenti, hogy további kivizsgálást kell végezni, nem pedig azt, hogy az illetőnek biztosan rákja van.

Esetenként további vizsgálatokra is szükség van. Az orvos használhat katétert, hogy megmérje a vizelés után a hólyagban maradó vizelet mennyiségét. Gyakrabban azonban az orvos az illetőt uroflometerbe vizelteti (ez egy olyan eszköz, ami méri a vizelet folyásának sebességét). Ultrahangvizsgálattal megmérhető a prosztata mérete, és tisztázható, hogy a tünetek hátterében fönnáll-e rosszindulatú daganat. Ritkán az orvos endoszkópot (hajlékony tekintőcső) juttat fel a húgycsövön, hogy megtekintse, vajon a vizeletelfolyás nem valamely egyéb, a prosztata-megnagyobbodástól különböző ok miatt akadályozott-e.

Kezelés

A tüneteket alfa-adrenerg szerekkel lehet enyhíteni, amelyek ellazítják a hólyagkimenetnél lévő izmokat, ilyen a terazoszin és a dexazoszin. A prosztata zsugorítása céljából, illetve a sebészi beavatkozás szükségességének késleltetésére olyan gyógyszerek adhatók, mint a finaszterid, de a tünetek enyhülése ilyenkor három hónapig vagy még tovább tart. Ezen túlmenően, egyéb kezelésre akkor van szükség, ha a tünetek elviselhetetlenekké válnak, a vizeletelvezető rendszer befertőződik, a veseműködés romlani kezd, vagy a vizeletelfolyás teljesen elakad. Ha valaki egyáltalán nem tud vizelni, Foley-katéter behelyezésére van szükség, hogy elvezesse a vizeletet a hólyagból. Bármely fertőzést antibiotikumokkal kezelnek.

Javulás leginkább sebészi beavatkozással érhető el. A leggyakoribb eljárás a prosztata húgycsövön keresztül történő kimetszése (transzuretrális rezekció, TUR), melynek során az orvos endoszkópot juttat fel a húgycsövön, és eltávolítja a prosztata egy részét. Ezzel az eljárással a hasüreg sebészi megnyitása elkerülhető, és általában gerincvelői érzéstelenítést alkalmaznak. A műtétet követően maximum 5%-ban vizelet-visszatartási rendellenesség marad vissza. Ritkán a férfi impotenssé válik, tágítani kell a húgycsövét, vagy három éven belül újabb transzuretrális rezekcióra van szüksége. Másik lehetőségként lézerrel ellátott endoszkópot lehet használni a prosztataszövet elégetésére, ami az idegeket jobban megkíméli és kevesebb szövődményt idéz elő. Ennek az eljárásnak hosszú távú következményeit vizsgáló tanulmányok azonban még nem állnak rendelkezésre. Más, újabban kifejlesztett kezelési eljárások során mikrollámú hőforrás segítségével csökkentik a prosztataszövet mennyiségét, vagy ballonnal tágítják a húgycsövet.

| jóindulatú prosztata- megnagyobbodás
2019-11-14 13:17:34
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop