A test csodái: ­ az idegrendszer I.

Életünk minden percében idegeink folyamatosan továbbítják az impulzusokat agyunkból a testrészek felé és vissza az agyba. Az automatikus lélegzéstől, az autóvezetés közben végzett szándékos tevékenységekig minden mozdulatunk és minden érzésünk ­ még álmaink is ­ az idegrendszer működésének vannak alárendelve. E bonyolult és szövevényes hálózat átjárja testünket, egybegyűjti az összes információt, és továbbítja az izmainkat és más szerveinket működésbe ­ "beszédbe" ­ hozó parancsokat.

"Szerveinknek külön-külön megvan a maguk sajátos kifejezési eszköze, 'beszélni' tudnak, csak érteni kell a szavukat."* Ehhez azonban szükség van egy hírközlő hálózatra, amely ellenőrzi és koordinálja, hogy szerveink ­ még ha egyszerre is "beszélnek" ­ ezt összehangoltan tegyék.

E létfontosságú rendszer fő részei: az agy ( a szervezet parancsnoka), a gerincvelő (a kommunikációs hálózat fő útvonala), valamint maguk az idegek, melyek összekötik az agyat és a gerincvelőt a test többi részével.

Az agy, mely a számítógépek kombinációs képességeit is meghaladva lehetővé teszi árnyalt érzelmek átélését, múltbeli emlékek, hangulatok egyidejű visszaidézését, a jövő tervezését, illetve a gondolkodást, beszédet, érzékelést és mozgást, szervezetünk irányító központja.

A központi vagy centrális idegrendszer két tagja, az agy és a gerincvelő kapcsolata hasonló a csatamezőt a közeli dombról figyelő tábornok és a csata helyszíneiről hírt hozó, illetve parancsot továbbító futár kapcsolatához. Az agyba érkező információ, illetve a tőle származó parancs a gerincvelőben le- és felfutó idegrostok útján közlekedik. A gerincvelő a csigolyák alkotta gerincoszlop csatornájába ágyazódva nyúlik el az agytörzs alsó végétől a gerinccsatorna alsó végéig. A csigolyák közti kis nyíláson egy-egy pár gerincvelőideg lép ki és viszi az ingerületet a test távolabbi részei felé.

A gerincvelő elülső részéből kilépő idegek a mozgatóidegek, melyek az ingerületet az izmokhoz szállítják. A gerincvelő hátsó részébe belépő idegek az érzőidegek, melyek érző ingereket hoznak. Ez az ideghálózat építi fel a környéki vagy perifériás idegrendszert.

A környéki idegrendszerhez olyan idegek is tartoznak, amelyek az agytörzs és a belső szervek közti kapcsolatot teremtik meg. Az úgynevezett vegetatív (autonóm) idegrendszer azokért a testi folyamatokért felelős, amelyek nem állnak tudatos ellenőrzés alatt. Ilyen például a szívverés, a vese és az emésztőrendszer automatikus működése, vagy a légzés. E létfontosságú testi funkciók harmonikus, zavartalan működését a vegetatív idegrendszer két alrendszere, a paraszimpatikus (serkentő) és szimpatikus (gátló) rendszer biztosítja. A két rendszer jórészt egymással ellentétes módon tevékenykedik, együttes működésük az egyensúly létrehozására irányul.

Testünk idegei a központból kifutó telefonvonalakhoz hasonlóan, keresztül-kasul behálózzák szervezetünket. Az idegek valójában az idegsejtek nyúlványai, amelyeknek sajátos szerepe az információ szállítása a test egyik pontjától a másikig. Legtöbbjük a sodronykötél szálaihoz hasonló nyalábokba tömörül, melyek hoszsza az egy centitől az egy méterig terjedhet.

Egy átlagos magasságú emberben például az az ideg, amelyik a gerinc alapjától az egyik lábujjig halad, nagyjából egyméteres. Az egymáshoz kapcsolódó idegsejtek (neuronok) egy nagy sejttestből és egy hosszú nyúlványból (axon), továbbá sok rövid nyúlványból (dendrit) állnak. Egy idegsejt nyalábban, minden egyes axon (ingerület-továbbító nyúlvány) szoros kontaktusban áll az őt követő idegsejt dendritjével (ingerületet felfogó nyúlvány). Kettőjük között egy keskeny rés van; találkozásuk helye a szinapszis.

Az idegrendszer az idegeken végigfutó parányi elektromos jelek, az ingerület révén működik. Amikor egy ingerület elér egy axon végéhez, az kis mennyiségű kémiai anyagot választ ki, melyet ingerületátvivőnek (neurotranszmitternek) nevezünk. E kémiai anyag áthaladva a szinaptikus résen izgalomba hozza a soron következő idegsejt dendritjét; s ez így folytatódik a lánc végéig. Az idegi jelzések egyirányú ingerületek, csakis az egyik sejt axonjától, a másik dendritje felé közlekedhetnek.

Az idegrendszer rendkívül bonyolult és összetett hálózata hatalmas mennyiségű információ akár egyidejű szállítását is lehetővé teszi. Ám éppen e hihetetlen komplexitás nehezíti meg az idegrendszer pontos működésének elemzését és értelmezését. A könnyebb érthetőség és az alapos ismeretterjesztés érdekében az idegrendszer részletes működését következő számainkban ismertetjük. Legközelebb az agy rejtélyeivel ismerkedhetnek meg Olvasóink.

*(Az idézet Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művéből származik.)

| idegrendszer, gerincvelő, ideg, ingerület, dendrit, vegetatív, szimpatikus, agy
2019-09-17 12:51:02
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop