Gerincvelő felépítése és működése

A gerincvelő hosszú, törékeny képlet. Az agytörzs alsó végénél kezdődik és majdnem egészen a gerinccsatorna alsó végéig tart. A ki- és bemenő ingerületeket szállítja az agy és a test többi része között. A gerincvelőt a csigolyák alkotta gerinccsatorna védi, mint ahogy az agyat a koponyacsontok.

gerincvelő, felépítés, gerincvelÅ‘ | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
Az agy a gerincvelőben le- és felfutó idegrostok útján tart kapcsolatot a szervezet nagy részével. Minden egyes csigolya a felette és az alatta levő csigolyával egy-egy nyílást alkot. Ezeken lép ki egy-egy pár gerincvelőideg, és viszi az ingerületeket a gerincvelőből a test távolabbi részei felé. A gerincvelő elülső részéből kilépő idegek a mozgatóidegek. Ezek vezetik az ingerületet az agytól az izmokhoz. A gerincvelő hátsó részéből kilépő idegek az érzőidegek. Ezek juttatják el az érző ingereket a test távoli részeiről az agyba. Ez az ideghálózat építi fel a környéki idegrendszert. A környéki idegek valójában önálló idegrostok nyalábjaiból állnak. Néhány ideg nagyon vékony (az átmérője kisebb, mint 0,4 mm), néhány pedig kifejezetten vastag (az átmérője nagyobb, mint 6 mm).

A környéki idegrendszerhez olyan idegek is tartoznak, amelyek az agytörzs és a belső szervek közti kapcsolatot teremtik meg. Ezek alkotják a vegetatív (autonóm) idegrendszert, mely a belső szervek nem tudatos működését szabályozza. Ilyen például a szívritmus, a légzésszám, a gyomorsavtermelés mennyisége, vagy az a tempó, amivel az elfogyasztott táplálék áthalad az emésztőrendszeren.

| gerincvelő, felépítés
2009-02-12 15:36:36
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop