A neurológiai vizsgálatról

Az egyszerű eszközök, vagy csak a beteg együttműködését és megfigyelését felhasználó fizikális vizsgálat ma sem nélkülözhető a gyógyítás folyamatában.

| InforMed Hírek16   InforMed | Csányi, A.

A technika fejlődésével az új eljárások alapvető fontosságúakká váltak a betegségek megállapításában, de a régi és jól bevált módszereket, valamint a beteg megfigyelését és kikérdezését sohasem szabad elfelejteni. A helyes diagnózis megtalálásánál mindig csak az összes adat feldolgozása és összevetése után lehet eljutni a megoldáshoz. 

A neurológiai vizsgálat is a fizikális vizsgálat egyik része, bár általában csak neurológiai megbetegedés gyanújakor hajtja végre a szakorvos teljes egészében.

Fontos különbséget tenni neurológia (ideggyógyászat) és pszichiátria (elmegyógyászat) között,) latin elnevezésük alapján, neurológia (szervi idegrendszeri betegségek tudománya) és pszichiátriai (lelki betegségek tudománya) néven.

A reflexek megfigyelése az általános fizikális betegvizsgálat része, nemcsak a neurológiai, de a gyermekgyógyászati és belgyógyászati vizsgálatnak is.

A szervi idegrendszeri betegségek kimutatásában bonyolult és költséges módszerek: számítógépes rétegvizsgálat - CT, mágneses rezonancia leképezés - MRI, foton emissziós rétegvizsgálat - SPECT, elektromos agyvizsgálat - EEG, ultrahangos agyi áramlásvizsgálat - duplex scan és TCD stb. segítik a rejtett elváltozások felismerését. 

Ezek mellett azonban azoknak a jórészt már a múlt század során is ismert egyszerű vizsgálatoknak a szerepét sem szabad alábecsülni, melyek nélkül ma sem kapható kép a megbetegedés egészéről. 

Minden betegvizsgálat az előzmények felvételével kezdődik. Itt már a születés körülményei fontosak lehetnek, de elsősorban fejsérülések, belgyógyászati, szemészeti, fülészeti betegségek korábbi fennállását kell tisztázni. Élvezeti szerek (dohányzás, alkoholfogyasztás) pontos ismerete nagyon fontos, senkinek sem éri meg ezeket eltitkolni, mivel fontos adatoktól fosztja meg az orvost.

A beteg panaszainak meghallgatása során bénulások, beszédzavarok, nyelészavar, zsibbadások és egyéb érzékszervi (látás-, hallás-, szaglás-, ízérzés-) zavarok mellett elsősorban a szédülés, fejfájás, és más fájdalmak, vizelet- és székletzavarok jelentősége a kiemelkedő.

A közvetlen betegvizsgálat során bizonyos elváltozás már első ránézésre láthatók. Bénulások, a mozgás összerendezettségének zavarai és komoly érzészavarok járási problémákat, esetleg járási, sőt felülési képtelenséget okozhatnak. 

Az agy gyulladásos betegségeiben szenvedő beteg fekvése is jellegzetes. Oldalán, felhúzott térdekkel, hátrafeszülő fejjel helyezkedik el (hasonlósága alapján vadászkutya fekvésnek nevezik).

Nyugtalanság vagy aluszékonyság mögött komoly tudatzavar állhat. A lógó szemhéjak, térdeken kapaszkodó felállás általános izomgyengeségre utalhatnak. A ferde száj és nem záródó szemrés arcidegbénulást jelezhet.

A beteg tarkójának feszessége központi idegrendszeri gyulladásra utaló jel.

A szemmozgások és a pupillák vizsgálata során következtetni lehet a szinte az egész agyalapon végigfutó szemmozgató idegek épségére. Ez a beteg spontán szemmozgásainak megfigyelése mellett a beteg előtt végighúzott ujj követésével tesztelhető. A többi, agyból közvetlenül kilépő ideg elemzése is hasznos adatokat szolgáltat szinte minden neurológiai megbetegedés esetén.

Az izomerő vizsgálatára finom módszerek állnak rendelkezésre, melyek nagyon kis mértékű bénulást is kimutathatnak. Az izmok feszessége, sorvadása is fontos adat. 

A reflexek bizonyos inger által ismételhetően kiváltható izomválaszok, melyek nemcsak az izmok, hanem az érzőidegek és a gerincvelő, valamint az agytörzs, sőt, az agykéreg működését is jelzik. Ezek kiváltására speciális gumikalapács alkalmas. Különös jelentőségű a talpbőr oldalsó részének megkarcolásával kiváltható Babinski-reflex, mely érzékenyen utalhat kóros elváltozásokra.

Az érzékelés kimutatására érzékszervenként változó, nagyszámú módszer áll rendelkezésre. Például a bőrérzékelés lehet tapintás-, fájdalom-, hideg-, meleg-, kétpont-elkülönítés, kétdimenziós érzés stb. 

A mozgás összerendezettségének károsodása lehet többek között kisagyi, gerincvelői és nagyagyi betegségek következménye, melyek bizonyos jelek alapján elkülöníthetők. 

A vizelet- és széklettartás nehézségei, a beszéd és a nyelés zavarai, bizonyos mozdulatokra, hajlításokra, csavarásokra kiváltható fájdalmak szintén fontos tünetek.

A beteg szellemi tevékenységének alapvető vizsgálata szintén nem nélkülözhető elem. Az éberség szintje (aluszékonyság, kóma) és a gondolkodás rendezettsége (térbeli, időbeli, személyekre vonatkozó tájékozatlanság), az együttműködés mértéke, az esetleges leépülés foka és bizonyos szellemi tevékenységek zavara nélkülözhetetlen adat a helyes kórisméhez.

A pontos vizsgálathoz természetesen a beteg jó együttműködése is szükséges, ehhez pedig az kell, hogy a beteg tudja, mire miért van szükség.

| neurológiai vizsgálat, reflex, érzésvizsgálat, izomerő, megfigyelés
2019-09-29 12:45:39


Web Design & Development Prowebshop