Az alvás teszi lehetővé, hogy újat tanuljunk

Az ideggyógyászat szerint úgy kódolja az agy az emlékeket, hogy új szinapszisokat hoz létre, amelyek információ-feldolgozó neuronokat kapcsol össze a központi idegrendszer szerteágazó területeiről. Eddig azonban egymásnak ellentmondó elméletek születtek arról, hogy hogyan befolyásolja az alvás a fontos szinapszisokat.

Egyértelmű, hogy ha nem alszunk, akkor nehezen tanulunk meg, dolgozunk fel és tárolunk új információkat. Nem tudjuk, hogy ez pontosan miért is van. Egyik elmélet szerint az alvás megerősíti a szinapszisokat, a másik szerint viszont pont gyengíti azokat.

Amerikai kutatók szerint a gyümölcslegyek vizsgálatával közelebb kerülhetünk az alvás és memória kapcsolatához emberekben is. „Tudjuk, hogy a csecsemők nagyon sokat alszanak, és pont ezt teszik a fiatal legyek is. Ha megvonjuk tőlük az alvás lehetőségét, nem tanulnak. Tíz évvel ezelőtt még nem tudtuk, hogy a két faj közötti hasonlóság ilyen mértékű.”

Egy korábbi vizsgálat során genetikailag módosított gyümölcslegyekkel kísérleteztek, a módosítás következtében lehetőség volt arra, hogy kövessék az új szinapszisok kialakulását. Megállapították, hogy csak igen kisszámú neuron – kétszázezerből csupán 16 – vesz szerepet az új kapcsolatok formálásában.

Az is kiderült, hogy a legyeknek több alvásra van szükségük a szociális interakciók után. Amikor aludtak, csökkent az újonnan kialakult szinapszisok száma, és ha nem alhattak, az a csökkenés nem történt meg.

A legújabb kutatások során sikerült azonosítani három olyan gént, ami az alvás-tanulás kapcsolat megvalósulásában játszik kulcsfontosságú szerepet. Az egyik ilyen gén megfelelője emberekben is megtalálható, szérumválasz-faktor a neve.

Az eredmények részben megmagyarázzák, hogy hogyan szabályozza az alvás az agyi köröket azért, hogy lehetőség legyen új információk megtanulására. A kutatók szerint azonban egyelőre még nem teljes a magyarázat. Valószínűleg miközben egyes szinapszisok gyengülnek, mások erősebbé válnak.

Más szerzők kutatásai azt vizsgálják, hogy a nappali szunyókálás milyen hatással van az egészségre, emlékezésre és tanulásra. Az adatok arra utalnak, hogy a különböző alvásstádiumok felelősek a különböző tanulás-típusokért.

Egy tipikus alvási ciklus során 10-20 perces felületes szunyókálást egy jó órás mély alvás követ, ezután jön a REM fázis, amikor álmodunk is. Az éjszaka során ez ismétlődik sokszor, miközben rövidül a mély alvás ideje, és egyre hosszabbak lesznek a REM-szakaszok.

Már egy húszperces szundítás, vagy csendes meditáció is segít az agynak feldolgozni az olyan egyszerű adatokat, mint például az évszámok, amelyek egy teszt során igen jól jöhetnek. A komplexebb információk feldolgozásához a jelek szerint mélyebb alvási fázis szükséges.

Nagyon sok az olyan ember, aki nem alussza ki magát. Egy húszperces délutáni alvás sokat segíthet, hogy megszabaduljunk a délutáni kimerültségtől. A kreatív és komplex tanuláshoz azonban hosszabb alvás szükséges.

WebMD