Alzheimer-kór esetén a memóriával és tanulási folyamatokkal foglalkozó egyik agyi területben, az ún. hippocampusban, valamint az ehhez kapcsolódó agykérgi részekben alakulnak ki kóros fehérje lerakódások. A lerakódások jelenlétében romlik az idegsejtek közötti kommunikáció, míg végül az érintett idegsejtek elhalnak.

A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja, vajon az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyszövetében nagy mennyiségben észlelhető fehérje lerakódások (ún. béta-amiloid plakkok) voltaképpen az okozói a betegségnek, vagy csupán melléktermékei a kórfolyamatnak.

Amerikai és ír kutatók most új módszereket használva kimutatták, hogy a béta-amiloid fehérjetöredékek két molekulából álló egysége (dimerje) játszik szerepet a betegség kialakulásában.

A vizsgálatsorozatban 65 év feletti, Alzheimer-kóros, egyéb eredetű elbutulásban (demenciában) szenvedő, illetve mentálisan egészséges elhunytak agykérgéből készült kivonatokat vizsgáltak.

A különböző kivonatokat egészséges patkányokba fecskendezték, illetve egészséges egér agyából készült metszetekhez adták hozzá.

A vizsgálók azt tapasztalták, hogy az oldékony kettős molekulák, a dimerek hatására a patkányok néhány Alzheimer-kórra jellegzetes tünetet produkáltak: romlott a memóriájuk, főképp az újonnan megtanult dolgokra emlékezés képessége. Az egér agyszövetének metszetein pedig a dimerek 47%-kal csökkentették az idegsejtek közötti kommunikációra alkalmas sejtalkotók számát. Úgy tűnik, tehát, hogy a dimerek közvetlenül az idegsejtek kapcsolódási pontjaira hatnak.

Ezt követően a kutatók dimereket megkötő fehérjéket (antitesteket) adtak a rendszerhez, melyek hatástalanították a dimereket, és ez megakadályozta a toxikus hatás kifejlődését, így a betegség kialakulását. Ezzel egyben igazolták is feltételezésük helyességét a dimerek megbetegítő hatását illetően.

A kutatók azt nyilatkozták, hogy a dimerek izolációjához használt új módszereik és az agyszövet minták szövetbankokból való könnyű elérhetősége új utakat nyit meg a dimerek és Alzheimer-kór közötti kapcsolattal foglalkozó kutatások számára. Továbbra is megoldandó rejtély, miért éppen a dimerek károsítják az idegsejteket.

A kutatás a gyógyszerfejlesztés számára új lehetséges célpontot fedett fel, reményt adva a maradandó és progresszív kórkép elleni harcban, de egyelőre számos további feladat áll a kutatók előtt, míg a dimerek hatástalanítása bevonulhat a klinikai gyakorlatba.

National Institute of Health