Az Alzheimer-betegség stádiumai

Alzheimer-betegség esetén nem egyik napról a másikra következik be az emlékezetvesztés, hanem a szellemi funkciók fokozatos hanyatlásáról van szó. A betegség stádiumainak ismerete lehetővé teszi, hogy a beteg és családja időben fel tudjon készülni és meg tudja szervezni a gondozást.

Alzheimer-kór, stádiumok, betegség súlyossága | InforMed Hírek10   InforMed | Dobos, L.
Enyhe fokú szellemi hanyatlás

A legtöbb emberrel előfordul, hogy elfelejt valamit, különösen, ahogy öregszik. A 65 év felettiek több mint felénél tapasztalható korfüggő feledékenység. Ha az emlékezetvesztés rendszeres, de még nem okoz gondot a mindennapi életvitelnél, a szellemi funkciók kismértékű hanyatlásáról (MCI – mild cognitive impairment) beszélünk. Sokak állapota nem romlik, míg másoknál éveken belül kialakul az Alzheimer-betegség.

Enyhe fokú Alzheimer

Már az első tünetek megjelenése előtt 10-20 évvel is kialakulhatnak az agyban a betegségre jellemző változások. A plakkok által érintett agyszövetek károsodnak, és kevésbé hatékonyan képesek csak működni.

A betegség általában a 65. életév után jelentkezik, bár ritkán előbb is, aminek genetikai okai lehetnek.

A korai vagy enyhe Alzheimer-betegség első jele általában az emlékezetvesztés. A beteg nem tudja, hova rakta a kulcsait, vagy kiesnek egyes személyek, tárgyak nevei. Előfordul, hogy a nem talált szó helyett egy másikat mond a beteg.

A kór előrehaladtával a tünetek egyre észrevehetőbbek a család, a barátok vagy a kollegák számára. Az Alzheimeres betegek megismétlik a kérdéseiket, eltévednek az ismerős környéken is, és elfelejtik, amit éppen láttak vagy hallottak. Új dolgok megtanulása csak igen nehezen megy nekik, ha egyáltalán. Zavarja őket a feledékenység, ezért gyakran halkak, vagy teljesen visszavonulnak az emberek társaságától.

Az enyhe Alzheimer-betegség két további tünete a szervezési és az ítélőképesség hiánya. A betegek ebben a fázisban gyakran ingerültek, és számolni lehet személyiségváltozással is.

Mérsékelt Alzheimer-betegség

Az ebben a stádiumban levő betegeknek nehezükre esik felismerni a rokonaikat, barátaikat, gyakran keverik a fiút az apával, férjjel, az unokatestvért a leánnyal. A beteg nem emlékszik lakcímére, telefonszámára, és azt sem tudja, a hét melyik napja van.

Gondot okoznak az olyan egyszerű cselekvéssorok, mint az öltözködés, vagy a számok összeadása. A mérsékelt Alzheimer-betegségben gyakori az alvászavar is, előfordul, hogy nap közben szunyókál a beteg, de éjjel nem tud aludni.

Ilyenkor jelentkezhetnek a különféle hallucinációk, a téveszmék és a paranoia (üldözési, meglopatási mánia) vagy a kényszeres cselekvések. Gyakoriak a dühkitörések is.

Az Alzheimer-betegség súlyos stádiuma

A súlyos betegek gyakorlatilag képtelenek kapcsolatot teremteni a külvilággal. Nem tudnak járni, beszélni, sem magukat ellátni. Még a legalapvetőbb szükségleteik kielégítéséhez is segítségre van szükségük. Kommunikálás helyett leginkább csak morognak, kiabálnak vagy nyögnek.

A stádium vége felé a beteg már ülni és enni sem képes, záróizmai sem működnek.

Az Alzheimer-betegség progressziója egyénenként eltérő. Vannak, akik 10 évet élnek a betegséggel, mások akár 20-at is. A betegség önmagának ritkán oka a halálnak, a leggyakoribb szövődmény az elesés miatti csonttörések és a tüdőgyulladás.


| Alzheimer-kór, stádiumok, betegség súlyossága
2012-08-21 06:30:58
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop