Az életkorral összefüggő memóriavesztésről

Az enyhe feledékenység az öregedés normális velejárója. De mikor válik az időnkénti szórakozottság olyasmivé, ami miatt aggódnunk kell? És vannak-e olyan lehetőségek, amelyekkel ezek az epizódok csökkenthetők vagy akár megelőzhetők? Hogyan lehet felismerni a különbségeket a normális memóriazavarok és a demencia között, és hogyan tarthatjuk éberen öregedő agyunkat?

| InforMed Hírek29   InforMed | Glanz, J.

Kép: Yahoo News

Mindannyian elfelejtünk néha dolgokat . Ki ne kereste volna el a kulcsait vagy a telefonját, vagy nem találta volna meg autóját a parkolóban?

Sok idős ember aggódik a memóriája miatt, mert az új készségek elsajátítása már tovább tart, és időnként elfelejtik a részleteket. Általában ezek nem jelentenek komoly, életkorral összefüggő memóriazavart, a rutin memória, készségek és ismeretek stabilak maradnak, sőt az életkorral még javulhatnak is.

Normális öregedés vs. memóriazavar

Az Alzheimer Társaság szerint a normál öregedés a következőkhöz vezet, amelyeket az emberek általában 40-es vagy 50-es éveiktől kezdenek észrevenni:

• kicsit feledékenyebbé válik az ember

• kicsit tovább tart, amíg emlékszik bizonyos dolgokra

• könnyebben elterelődik a figyelme

• nehezebbnek talál több tevékenységet egyszerre végezni.

Bár ez frusztráló lehet, a legtöbb embernél ez az öregedés természetes velejárója, és nem a demencia jele. A 65 év felettiek körülbelül 40%-ának azonban van valamilyen életkorral összefüggő memóriazavara, de csak 1%-nál fejlődik ki a demencia valamelyik formája.

Ne tekintsék azonban elkerülhetetlennek az életkorral összefüggő memóriavesztést. Mint mindenki tudja, sok idős embernél nem alakul ki ez a probléma. Sok kognitív funkció megváltozik az élet során, nem csak idősebb korban. A memória – az új információk megtanulása és megtartási képessége általában a 60-as évek végén kezd kissé hanyatlaini, a 70-es és 80-as években talán még jelentősebb ez a hanyatlás.

Vannak azonban olyan csoportok is – amelyeket néha „szuperkorúaknak” neveznek –, akik a 80-as éveiket tapossák vagy annál idősebbek, akik a középkorúakhoz hasonló kognitív teljesítményt mutatnak.

Előfordul, hogy ha az emberek hallás- és látásproblémákkal küzdenek, lemaradnak a beszélgetésből, és úgy tűnik, nem emlékeznek rá. Egy új tanulmány szerint a halláscsökkenés hallókészülékkel történő javítása akár 19%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát.

Mikor kell segítséget kérni?

A memóriazavarok bármely életkorban előfordulhatnak, különösen a [COVID-19] okozta agyi köd, de sok más okból is. Egyes embereknél az enyhe memóriavesztést hormonális egyensúlyhiány vagy tápanyaghiány okozza, így megfordítható. Más esetekben ez lehet a demencia első jele, de az enyhe memória- és gondolkodási problémáik ellenére idős emberek általában képesek gondoskodni magukról és elvégezni a szokásos napi tevékenységeket.

Azenyhe memóriavesztés  tünetei a következők lehetnek:

• megfeledkezik a találkozókról vagy a társasági eseményekről

• rosszul elhelyezett holmik, például autókulcsok, ruházat vagy egyéb tárgyak

• nehezebben találják a megfelelő szavakat, mint azonos korú társaik

• nehezen emlékszik eseményekre, utasításokra vagy beszélgetésekre.

Bár az állapot demenciává fejlődhet, sokaknál nem halad tovább. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, vagy elkezdik befolyásolni a napi működést, ez azt jelentheti, hogy demencia alakul ki. Ebben az esetben orvosi segítséget kell kérni.

Az életkorral összefüggő hanyatlás miatt az idős ember időnként nehezen talál meg egy szót  beszélgetés közben, időnként eltéveszti a tárgyakat, ismétli magát, elmulasztja a havi befizetést. Demenciában ezek sokkal gyakrabban fordulnak elő, következetesebbek, és a kognitív nehézségek zavarják a normális napi működést.

A tesztelés elengedhetetlen, mivel a rövid távú memóriavesztésnek is sok visszafordítható oka van, és fontos a diagnózis felállítása, a lehető legkorábban

Egészséges táplálkozás és életmód

Az egészség megőrzése segíthet a memóriavesztés és a demencia ellen. A rendszeres testmozgás és egészséges étrend sok friss gyümölccsel és zöldséggel, a halolajban gazdag mediterrán étrend ajánlott és fontos, hogy alacsonyan tartsuk a cukorbevitelt – az agy utálja a cukrot.

Az agyat ugyanúgy kell edzeni, mint a testünket, hogy jó állapotban maradjon. Kerülni kell a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást is. Ezenkívül a megfelelő mennyiségű alvás, a társasági élet, a stressz csökkentése és például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kordában tartása segít csökkenteni a kognitív hanyatlás kockázatát.

Egy új tanulmány rávilágított a D-vitamin fontosságára is a kognitív funkciók megőrzésében. Azt tanácsolták, hogy biztosítani kell, hogy elegendő D-vitamin kerüljön a szervezetbe, napfényből és élelmiszerekből, például olajos halakból. A demencia megelőzése érdekében azonban óva intettek attól, hogy nagy dózisú vitamint szedjenek, mivel ez más egészségügyi problémákat is okozhat.

Gyakoroltassa az agyát!

Tudjuk, hogy a depresszió és a szorongás negatívan befolyásolhatja a megismerést, ezért fontos ennek kezelése. A társas kapcsolatok fenntartása, az értelmes tevékenységek végzése és a testmozgás szintén javítja a hangulatot, ami viszont hatással lehet a megismerésre.

Nem csak a testnek előnyös a testmozgás, hanem segíthet megőrizni a szellemi képességeket idősebb korban is. Bár az életkor előrehaladtával az aktivitás nem akadályozza meg a demenciát, az agyat serkentő tevékenységek, például az olvasás, a játék vagy az új készségek elsajátítása segíthet csökkenteni a kockázatot.

Megfordítható-e a memóriavesztés?

Van néhány bizonyíték arra, hogy ez lehetséges. Egy egérvizsgálat során a kutatóknak sikerült visszafordítaniuk a memóriavesztést kondroitin-6-szulfát segítségével, egy olyan anyaggal, amelyről kimutatták, hogy megnöveli egy bizonyos fonálféreg élettartamát. Hasonló hatással lehet az emberekre is, de még nem tesztelték.

Egy újabb tanulmányban a kutatók 65 és 88 év közötti felnőttek  memóriáját javították egy sapkán keresztü végzett elektromos stimuláció segítségével, mely mind a rövid memória, mind a hosszú távú memória javulását eredményezte, legalább 1 hónapig. A vizsgálati időszak azonban túl rövid volt, ezért a kutatók további vizsgálatot terveznek.

Összefoglalás

Az életkor előrehaladtával sokan egyre gyakrabban tapasztalnak memóriazavarokat, de ha ezek nem kezdik megzavarni a napi működést, nem valószínű, hogy a közelgő demencia jelei.

A memóriazavarok előfordulásának minimalizálása érdekében a tanács az, hogy maradjon aktív, étkezzen jól, vigyázzon egészségére, és vegyen részt sok szociális és ösztönző tevékenységben. És ne feledje, mint a test bármely része, az agy is jobban fog működni, ha gyakorlatoztatják.

| feledékenység, memüriazavar, demencia, Alzheimer-kór
2023-02-25 13:42:43
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop