Demencia elleni vakcinák: mik ezek, és mikor válhatnak elérhetővé?
A vakcinák vitathatatlanul az orvostudomány egyik legnagyobb találmánya minden időkben. A kutatók most egy lépéssel tovább akarják vinni az oltási technológiát a neurodegeneratív betegségek, például a demencia elleni védelem érdekében.
Kép: Help Guide.org
Ebben a speciális témakörben szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi van jelenleg fejlesztés alatt, hogyan működne a demencia elleni védőoltás, és milyen gyorsan válik elérhetővé a nyilvánosság számára.
A demencia egy gyűjtőfogalom, amely egy sor olyan rendellenességre utal, amelyek befolyásolják az egyén agyának működését, és olyan tüneteket okoz, mint a memóriavesztés, a viselkedés megváltozása, valamint a beszéd és a járás nehézségei.
A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór , amely a demenciás esetek 60-80%-át teszi ki. Több mint 55 millió ember szenved demenciában, és számuk évente körülbelül 10 millió esettel bővül.
Létezik néhány,az FDA által jóváhagyott gyógyszer az Alzheimer-kór kezelésére, amelyek célja a betegség progressziójának megváltoztatása vagy az állapot egyes tüneteinek enyhítése. Jelenleg azonban nincs gyógymód az Alzheimer-kórra vagy a demencia legtöbb esetére.
Egyáltalán lehetséges a demencia elleni védőoltás?
A kutatók most azt vizsgálják, hogy egy védőoltással meg lehet-e védeni valakit a demencia kialakulásától .
A hagyományos vakcinák, például az influenza és az övsömör elleni vakcinák arra késztetik a szervezet immunrendszerét, hogy leküzdje a specifikus vírusfertőzéseket. Az influenza- vagy tüdőgyulladás elleni védőoltás bizonyítottan csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Ez adta az ötletet, hogy az immunrendszer aktiválása vagy támogatása valóban segíthet megakadályozni az elbutulási folyamatot vagy az idegdegeneratív betegségek folyamatát.
Mit csinálna egy demencia elleni védőoltás?
A neurodegeneratív betegségek elleni vakcinák olyanok, mint azok a vakcinák, amelyek csak a kórokozó egy darabját használják, DNS- technológiával a leginkább immunogén peptid szegmensek elleni antitestek termelésére.
Ez egy izgalmas időszak az Alzheimer-kór kutatásában, hiszen több mint 100 lehetséges terápiát tesztelnek a kutatási folyamat különböző szakaszaiban, és még sok más fejlesztés alatt áll. Egyes esetekben az oltással kapcsolatos több évtizedes fejlesztés biológiáját hasznosítják szélesebb körben az orvosi ellátásban. Különféle bejuttatási rendszerek és különböző típusú biológia is léteznek.
A demencia elleni oltások immunválaszokat váltanak ki a demenciával összefüggő kóros molekulák ellen a szervezetben, beleértve:
• béta-amiloid fehérjék – ezeknek a fehérjéknek az agyban történő mérgező felhalmozódása gyakran összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral
• tau– egy fehérje, amely segít stabilizálni az agy neuronjainak belső szerkezetét; a tau fehérje kóros gubancolódása az agyban az Alzheimer-kórhoz kapcsolódik
• alfa-synuclein – a Parkinson-kórral és a Lewy-test demenciával kapcsolatos neuronok fehérjéje, amikor nagy mennyiség halmozódik fel.
A béta-amiloid plakkok béta-amiloid fehérjéből képződnek. Az agy neuronjaiban neurofibrilláris gubancok képződnek hiperfoszforilált tau fehérjéből. A béta-amiloid és tau protein felhalmozódása idegsejtek pusztulásához és gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet.
Ennek eredményeként a neuronok és a köztük lévő kapcsolatok eltűnnek, és az emlékek, a létrehozásuk képessége és más emberi kognitív funkciók – a gondolkodás, a feladatra való koncentrálás képessége, a logika stb. - velük együtt. Miután valakinél Alzheimer-kórt diagnosztizálnak, ritkán sikerül öt-hét évnél tovább élnie.”
A jelenlegi tudományos adatok azt sugallják, hogy a béta-amiloid a kritikus jellemzője az Alzheimer-kór kifejlődésének, amit a kóros tau felhalmozódása, majd gyulladás, oxidatív stressz és neurodegeneráció követ.
Demencia elleni vakcinák fejlesztés alatt
Számos demencia vakcina jelenleg a klinikai vizsgálatok különböző szakaszaiban van, hogy tanulmányozzák hatékonyságukat és biztonságosságukat, beleértve:
• a bostoni Brigham and Women's Hospital nazális Alzheimer-kór elleni oltóanyaga 2021 novemberében az 1. fázisú klinikai vizsgálati szakaszba lépett
• Az Araclon Biotech Alzheimer-kór elleni vakcina 2. fázisú klinikai vizsgálata folyamatban van, és a béta - amiloid 40-et célozza.
• A svájci székhelyű AC Immune SA biofarmakon cég egy 1B/2A fázisú klinikai vizsgálatban tau-célzott oltóanyagot kínál az Alzheimer-kór ellen .
Az év elején a Vaxxinity gyógyszergyár bejelentette, hogy megkapta az FDA gyorsított megjelölését az Alzheimer-kór elleni immunterápiás vakcinájáért. Az UB-311 vakcinajelölt befejezte az 1. és 2A. fázisú klinikai vizsgálatokat, a 2B fázis várhatóan 2022 végén kezdődik.
Dr. Agadjanyan, a The Institute for Molecular Medicine (IMM) csapatának tagja, amely egy vakcinát fejleszt az Alzheimer-kór ellen. Az volt a célunk, hogy olyan immunogén vakcinát fejlesszünk ki, amely elegendő mennyiségű antitestet képes indukálni minden beoltott, kognitívan károsodott idős emberben, és késleltetni/megállítani az Alzheimer-kór kialakulását” – magyarázta. A nagyszámú termelt antitesttel a cél a [béta-amiloid] és/vagy tau aggregációjának megelőzése/elnyomása, és a betegség kialakulásának megállítása vagy legalábbis késleltetése.”
Mikor lesz elérhető a demencia elleni védőoltás?
Dr. Merrill azt jósolta, hogy eltelik egy kis idő, mire bármilyen vakcina elérhető lesz a nyilvánosság számára. "Még több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy bármely vakcina át tudjon lépni a fejlesztési folyamaton, a szabályozási akadályokon és a klinikai vizsgálatok fázisain" - mutatott rá.
Az eddigi vizsgálatok nagyon kicsik, vagy egereken történtek. további kutatásra van szükség
"Ezenkívül, ha a korai stádiumú kísérleteket nézzük, az oltások ütemezése vagy adagolása meglehetősen változó lehet” – részletezte. „Elképzelhető, hogy egyetlen adag oltásban reménykedik az ember, és védett lesz, de a valóságban az is ehet, hogy ez egy sorozat oltást kell beadni. A havi oltás egy éven keresztül egy terv.”
Valóban működni fognak a demencia elleni védőoltások?
A demencia elleni oltással kapcsolatos érv másik oldalán Dr. Karl Herrup, a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának neurobiológia professzora áll.
A demencia elleni oltások az immunrendszer erejét próbálják kihasználni a demencia biológiája elleni küzdelemben, és mind azon a hipotézisen alapulnak, hogy a összegubancolódott fehérjék – amiloid, tau és mások – lerakódásai a betegség kiváltó okai.
„A vakcinák, bár stratégiájukban különböznek, mind azon alapulnak, hogy antitesteket használnak a lerakódásokra, hogy kimerítsék és/vagy eltávolítsák azokat” – magyarázta.
„A biokémiai siker ellenére a terápiáknak nincs jelentős klinikai előnye. Valójában egyes vizsgálatok során a gyógyszert szedők rosszabbul jártak, mint a placebót szedők . Sokan közülünk, köztük én is, régóta érvelünk amellett, hogy az aggregált eredetű demencia hipotézise bizonytalan alapokon nyugszik” – mondta Dr. Herrup.
„Számunkra az eredmények keserű csalódást jelentettek” – tette hozzá Dr. Herrup. "Inkább tévednék, és egy hasznos Alzheimer-kór kezelésben részesülnék, mintsem hogy igazam legyen, és emberek millióinak továbbra is szenvednie kelljen, de az eredmények nem voltak meglepőek."
Dr. Herrup elmondta, hogy véleménye szerint az egyetlen fontos kérdés a demencia elleni oltással vagy kezeléssel kapcsolatban az, hogy a kezelés lassítja-e vagy leállítja-e a betegség klinikai tüneteit – a kognitív hanyatlást és a viselkedési tüneteket.
"Azt jósolom, hogy ezen terápiák egyike sem változtatja meg érdemben a betegség lefolyását" - folytatta. „Sajnos, mivel az ipar erőforrásainak nagy részét ezekbe a megközelítésekbe fektette, figyelmen kívül hagyva vagy néha elnyomva a vizsgálat más utait, évekbe telhet, mire bármilyen értelmes terápia elérhető lesz. Egyelőre a legjobb megközelítések nem gyógyszeresek.”