ÚJ

A demencia megjósolható?

Ötperces ultrahangvizsgálattal megjósolható a demencia kockázata még a tünetek fellépése előtt, ismertették tanulmányuk eredményeit a University College London (UCL) kutatói az Amerikai Szívgyógyászati Szövetség (AHA) konferenciáján Chicagoban.


Szellemi leépülésben szenvedőket segítenek kutyák

Szellemi leépülésben szenvedőknek segítenek kutyák hétköznapi életükben Skóciában: a demencia korai szakaszában lévő betegeket egyebek közt emlékeztetik gyógyszereik bevételére.


Eltűnéséről tudósító tévéstábba botlott bele az eltűnt

Az eltűnéséről tudósító tévéstábba botlott bele az a 73 éves férfi az Egyesült Államokban, aki demenciában szenved és 16 órán át nem találták.


Demencia: Tünetek

Demencia: Tünetek A demencia általában lassan kezdődik és hosszú ideig rosszabbodik, így az állapotot olykor kezdetben észre sem veszik. Egyaránt gyengül a memória, az időérzék, az emberek, helyek és tárgyak felismerésének képessége. Demenciában a betegeknek nehézséget jelent a helyes szavak megtalálása és használata, az elvont gondolkodás (számolás). Szintén gyakoriak a személyiségváltozások. Gyakran egyes jellemvonások túlsúlyba kerülnek. Az Alzheimer-kór okozta demencia alattomosan kezdődik. A még dolgozó betegek teljesítménye csökken. Nyugdíjasoknál a változásokat először néha észre sem veszik. Az első jel lehet a közelmúltbeli események elfelejtése, de előfordul az is, hogy a betegség depresszióval, félelmekkel, szorongással, érzelmi elsivárosodással vagy más személyiségváltozásokkal kezdődik. A beszéd jellege enyhén változhat. A beteg egyszerű szavakat használ, a szavakat helytelenül használja vagy nem találja a megfelelő szót. A gépkocsivezetést nehezítheti, hogy nem képesek értelmezni a kresztáblákat. Idővel a változások észrevehetőbbé válnak, végül pedig a beteg nem tud a társadalomba beilleszkedni. Az Alzheimer-kór okozta demenciával ellentétben a kisebb szélütések okozta demenciák lépcsőzetes lefolyást követhetnek. Hirtelen rosszabbodás után némileg javulnak, és csak hónapok vagy évek múltán, a következő szélütés kapcsán súlyosbodnak tovább. A magas vérnyomás és a cukorbetegség rendben tartásával olykor meg lehet előzni a további szélütéseket, és mérsékelt fokú javulás is jelentkezhet. Egyes demenciában szenvedő betegek jól rejtegetik hiányosságaikat. Kerülik a komolyabb tevékenységeket, mint például a pénzügyeket, az olvasást vagy a munkába járást. Azok, akik elmulasztják megváltoztatni az életüket, frusztrálttá válnak attól, hogy nem tudják a napi teendőiket végrehajtani. Elfelejtenek fontos feladatokat, vagy rosszul végzik el azokat. Például lehet, hogy elmulasztják kifizetni a számlákat vagy szórakozottá válnak, és elfelejtik lekapcsolni a villanyt vagy a tűzhelyet. A demencia egyes emberekben különböző gyorsasággal rosszabbodik. A betegség előző évi rosszabbodásának gyorsasága gyakran előremutat a következő évre. Az AIDS okozta demencia általában alattomosan kezdődik, és folyamatosan rosszabbodik néhány hónap vagy év alatt. Ritkán előzi meg az AIDS egyéb tüneteit. A Creutzfeldt-Jakob-kór ellenben rendszerint súlyos demenciához vezet, és gyakran egy éven belül halállal jár. A demencia legelőrehaladottabb állapotában az agy működőképességének majdnem teljes pusztulásához vezet. A betegek visszahúzódóvá válnak, és kevésbé képesek irányítani viselkedésüket. Hangos kitöréseik és hangulati kilengéseik vannak, és hajlamosak elkóborolni. Végül képtelenek egy beszélgetést követni, sőt elveszíthetik a beszédképességüket is.


Demencia: Okok

Demencia: Okok Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka. A betegség pontos oka ismeretlen, de az öröklődés szerepet játszhat. Úgy tűnik, hogy néhány családban halmozottan fordul elő; a betegség több rendellenes gén hatásának következtében alakulhat ki. Alzheimer-kórban az agy egyes részei degenerálódnak, így az idegsejtek részben elpusztulnak, míg a megmaradó sejtek válaszkészsége számos agyi interületátvivő anyagra vonatkozóan csökken. Kóros szövetek: ún. szenilis plakkok, rofibrilláris csomók és kóros fehérjék jelennek meg az agyban, melyek a boncolás során felismerhetőek. A Levy-testes demencia hasonlít az Alzheimer-kórra, bár a mikroszkopikus elváltozások eltérnek.A demencia második leggyakoribb okai az ismétlődő szélütések. Az egyes szélütések kicsik, alig vagy egyáltalán nem okoznak közvetlenül izomgyengeséget és ritkán okoznak olyan bénulást, mint a nagyobbak. Ezek a kis szélütések fokozatosan pusztítják az agyszövetet. Az elzáródott vérellátás miatt elpusztult területeket infarktusnak nevezik. Mivel ez a fajta demencia sok kis szélütés eredménye, az állapotot multi-infarktusos demenciának is hívják. A legtöbb ilyen betegnek magas a vérnyomása vagy cukorbeteg; mindkettő károsítja az agyi ereket. Kialakulhat demencia agysérülést vagy szívmegállást követően is. A demencia egyéb okai nem gyakoriak. A Pick-kór (ritka betegség) nagyon hasonlít az Alzheimer-kórra, kivéve, hogy az csak kis területet érint és lassabban rosszabbodik. A Parkinson-kóros betegek 15-20%-ában előbb vagy utóbb kialakul a demencia. Szintén kifejlődhet demencia AIDS-ben és a Creutzfeldt-Jakob-betegségben. Ez utóbbi ritka, gyorsan súlyosbodó betegség, amit valószínűleg az agy prionnal, azaz fehérje természetű fertőző anyaggal történt fertőzése okoz. Ez kapcsolatba hozható a kergemarha-kórral. A normális nyomású hidrokefaluszt (vízfejűség) az agyat körülvevő és azt védő folyadék nem megfelelő felszívódása okozza, ami a demencia szokatlan formáját eredményezi. Ez a vízfejűség nemcsak a szellemi képességek elvesztését okozza, hanem vizelettartási képtelenséget és szokatlan széles alapú járást is. A demencia egyéb okaival szemben a normál nyomású hidrokefalusz korai kezeléssel visszafordítható. Ismételt fejsérülést szenvedőknél (pl. bokszolók) gyakran fejlődik ki az ökölvívók demenciája (idült, folyamatosan progrediáló traumás enkefalopátia). Közülük egyeseknél vízfejűség is kialakul. Néhány depresszióssá váló idősebb embernek "ál" demenciája lehet. Demenciásnak tűnnek, de nem azok. Keveset esznek és alszanak, és keservesen panaszkodnak emlékezetkiesésükre, szemben a valódi demenciásokkal, akik gyakran tagadják azt.


Demencia kórisme

Rendszerint a feledékenység az első észrevehető jel a család vagy az orvos számára. Orvosok és más egészségügyi szakemberek a beteg és a család kikérdezése után rendszerint fel tudják állítani a diagnózist. Megvizsgálják az elmeállapotot, melynek során pontozzák az egyszerű kérdésekre adott válaszokat.Bonyolultabb vizsgálatokra (neurofiziológiai vizsgálatok) is szükség lehet a károsodás mértékének tisztázására vagy annak a meghatározására, hogy valódi intellektushanyatlásról van-e szó.


Telefondiagnózis elbutulásra

Rövid interaktív "társalgást" követően a telefonautomata közli, hogy a hívó nem szenved-e kezdődő dementiában (szellemi leépülésben), esetleg Alzheimer-kórban. Ez nem bulvárlapi kacsa, hanem modern, automatizált (elidegenedett?) korunk furcsa, ám hasznos orvostudományi vívmánya.Az ötlet tulajdonképpen "lopott": néhány éve az Egyesült Államokban nemzeti depressziószűrő napot szerveztek. Kellő reklámot követően a telefonvonalak végére olyan ideggyógyász szakembereket ültettek, akikkel laikusok a depresszió természetéről, felismeréséről és gyógyításáról konzultálhattak - nem várt, hatalmas sikerrel. Már az első nap körülbelül százezer hívást regisztráltak, ezért a depresszióról szóló felvilágosító telefonkampány "napját" még többször meg kellett ismételni.A Monday’s Archives of Inernal Medicine című amerikai orvosi szaklap most e telefonos módszer továbbfejlesztett és letisztult, leegyszerűsített változatáról számolt be. Telefonautomata segítségével a kérdezők szellemi funkcióinak aktuális állapotát elemezve, az időskori elbutulásról, illetve a megállíthatatlan agysorvadással járó Alzheimer-kórról nyújtottak gyors felvilágosítást.Az orvosi kísérletet James Mundt pszichológus munkacsoportja, a Wisconsin állambeli Madison és az iowai orvosegyetem pszichiátriai klinikáin, szigorúan tudományos kritériumok alapján, összesen 155 páciensen végezte el. A kísérletbe bevontak életkora 56-93 év között mozgott. A "találati" arány meglepően jó volt: a hagyományos orvosi módszerekkel is diagnosztizált, enyhe agykárosodásban szenvedők 80 százalékánál a telefonos gyorsteszt megerősítette a dementia vagy Alzheimer-kór diagnózisát. Az egészséges kontrollcsoport négyötödénél is jó volt az automata "telefondoktor" válasza, és a géphang megnyugtatta őket, hogy valóban nem szenvednek ideggyógyászati betegségben.A gyakorlatban a telefonkapcsolat a következőképpen működik. Az ingyenes segélyszám felhívását követően a számítógép vezérelt automata különböző feladatokat ró a telefonálóra. Például felszólítja őt arra, hogy tone üzemmódú telefonja gombjain lassan, érthetően üssön le, azaz betűzzön egy rövid szót (a modern telefonok billentyűin, a számok mellett, betűk is szerepelnek). Majd, bizonyos gombok megnyomásával, azt kell a hívónak eldöntenie, hogy van-e értelme vagy sem az üzenetrögzítőből elhangzottaknak - azaz, hogy a telefonáló megértette-e az idézett mondatot. Az ilyen egyszerű szellemi, logikai interaktív feladatok megoldását követően a telefonáló meghallja az ítéletét: vagy azt, hogy nincs nagyobb baj az értelmi képességeivel, vagy épp ellenkezőleg, sürgősen orvoshoz kell fordulnia. Az automata azt is kikövetkezteti a hívó fél telefonszámából, hogy a kezdődő agykárosodásban szenvedő lakókörzetében hol talál a bajára szakembert. Ezenkívül a telefon géphangja, az interaktív kapcsolat részeként, alapinformációkat ismertet a betegség természetéről, az "elsősegélyről", illetve a hosszabb távú diagnosztika, terápia, életvezetés stb. lehetőségeiről.A telefonos módszer persze sohasem helyettesíti az orvost. Ezenkívül komoly hátránya, hogy a közepes és súlyosabb betegek nem képesek az Alzheimer-kór egyszerű telefontesztjének elvégzésére és befejezésére. Ezt egyébként a kísérletet vezető James Mundt is a módszer még megoldandó hátrányának tartotta, hisz a kísérletbe bevontak közül 16 szellemileg károsodott egyén egyáltalán nem boldogult a feladattal. Nemes János


Gyógyszer az Alzheimer-kór ellen?

Klinikai kipróbálási szakaszába léphet az Alzheimer-kór elleni vakcina. Az időskor egyik legszörnyűbb állapota az emlékezetvesztéssel járó idegrendszeri betegség, az Alzheimer-kór. Az ilyen betegek egy idő után hozzátartozóikat sem ismerik fel, gyakorlatilag alkalmatlanná válnak az önálló életre. A több millió amerikai beteg között a leghíresebb Ronald Reagan, a kilencvenéves volt elnök. A San Franciscó-i Elan Corporation kutatócég által kifejlesztett AN-1792 jelű vakcináról a most befejeződött vizsgálatok megállapították, hogy a gyógyszer nem okoz kárt a betegeknek, sőt némileg javítja is állapotukat. Az állatkísérletek mindenesetre eredményesek voltak, a beoltott egerek nem kapták meg a betegséget, s a már beteggé tett állatok állapota javult. A most következő szakaszban az USA-ban és Nagy-Britanniában 375 Alzheimer-betegen próbálják ki a vakcinát.


Lassítani a lassulást

Francia kutatók áprilisban olyan molekulákat fedeztek fel, amelyek képesek lehetnek az Alzheimer-kóros emberek agyában felhalmozódó, erre a betegségre jellemző fehérjekicsapódások, a béta-amiloid plakkok keletkezésének gátlására. A plakkok szerepét még alapvetően nem értjük, e néhány esztendő alatt látványosan kibontakozott, a kémcsövektől már a klinikai vizsgálatokhoz közeledő kutatási irány egyelőre nem tud választ adni arra, hogy a plakk-képződés és annak gátlása befolyásolja-e érdemben a betegség kialakulását, illetve lefolyását. Az Alzheimer-kór fokozatos szellemi leépüléssel járó, leginkább idős korban jelentkező agyi megbetegedés. Becsült adatok alapján a klinikailag jelentős szellemi károsodás a 65 éven felüli népesség 5 százalékát, míg a 80 év felettiek 20 százalékát érinti. Az időskori szellemi leépülés eseteinek 60-70 százaléka Alzheimer-típusú megbetegedés. Az Alzheimer-kór magyarázatával a mai napig adós az orvostudomány. A betegek agyában a ma még rejtélyes okból pusztuló idegsejtek belsejében és nyúlványaiban kusza rosthálózatok alakulnak ki, valamint megjelennek a már említett béta-amiloid-lerakódások, a plakkok. Azt is tudjuk, hogy ezek a plakkok egy APP nevű nagyobb fehérjéből keletkeznek, de azt már nem ismerjük, hogy ennek az APP-nek milyen élettani szerepe(i) van(nak) a központi idegrendszerben. Valószínűnek tartják azonban, hogy az APP-t kódoló örökítőanyag-szakaszok, más néven gének különböző változatai szerepet játszanak a betegség örökletes hátterében. Ami viszont tyúk-tojás probléma elé állítja a tudományos világot, az az, hogy az APP-ből keletkező plakkoknak van-e oki szerepük az Alzheimer-kórban, vagy csak kórjelző melléktermékként keletkeznek, esetleg súlyosbítva a helyzetet. Most úgy tűnik, kezd körvonalazódni e dilemma megoldása, ugyanis a kilencvenes évek közepetájától felfedezték azokat a "biológiai munkagépeket", szakszóval enzimeket, amelyek az APP egy részének lehasításával a plakkokat alkotó amiloid-fehérjéket gyártják. Manapság már több ilyen, szekretáznak elkeresztelt enzimet ismernek, és azt is kiderítették, hogy milyen gének tárolják a szekretázokra vonatkozó genetikai információt. Azt még nem tudjuk, hogy pontosan milyen szerepük van ezeknek az enzimeknek, de mivel az egértől a tehénig több emlősfajban nagyon hasonló a szerkezetük (tehát a törzsfejlődés során kevéssé változott), feltehető, hogy komoly feladatokat végeznek. Nemcsak az agyban fordulnak elő, hanem másutt, így pl. a hasnyálmirigyben is. Éppen ez okozza az egyik fő dilemmát, hiszen ha feltételezzük, hogy az Alzheimer-kór megelőzésében vagy kezelésében előnyös a plakk-képződés gátlása, akkor ezeket a szekretázokat kell blokkolni. Erre képes hatóanyagokat már ismerünk, de ha ezek válogatás nélkül bénítják a szervezet több pontján is a szekretázok tevékenységét, akkor az kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A New Scientist című brit lapban megjelent információ szerint a cikk elején említett francia kutatóknak, Frédéric Checlernek és munkatársainak sikerült olyan, JLK-gátlónak elnevezett molekulákat találniuk, amelyek sejttenyészetben gátolják a plakkok kiakulását, de nem akadályozzák egy másik, szekretázok által előállított fehérje létrejöttét. Vagyis úgy tűnik, lehetséges - legalábbis valamennyire - célzottan gátolni a plakk-képződést. Hasonló kutatások több nagy gyógyszeripari cégnél is folynak, hiszen az előrejelzések szerint az Alzheimer-kór a lakosság öregedése miatt a fejlett országokban egyre gyakoribbá fog válni. A háttérben azonban megoldatlanul áll a legalapvetőbb kérdés: van-e a plakkoknak egyáltalán kóroki szerepük az Alzheimer-kórban? Ha igen, vajon nem késő-e akkor elkezdeni gátolni a plakk-képződést, amikor az Alzheimer-kór tünetei már megjelentek, hiszen a kórfolyamat a klinikai tünetek megjelenése előtt már réges-régen megindult, de az agy tartalékkapacitása jó ideig képes ellensúlyozni az idegsejtek pusztulását. Ha viszont megelőző céllal akarnánk adni szekretázgátlókat, akkor mindenekelőtt megbízható, nagyon korai diagnózist lehetővé tévő eljárásra, illetve a nagy kockázatú személyek szűrővizsgálatára lenne szükségünk. Ez sajnos az eddigi próbálkozások ellenére még várat magára.


Film a szenilitásról és a teljes életről

Ne féljenek, nem lövöm le a film végét... azazhogy az elejét?  Annyit azonban elárulhatok a Memento című új, fordított thrillerről, hogy egy memóriazavarokkal küszködő férfi próbál meg benne egy gyilkos nyomára bukkanni, akinek személyében egyáltalán nem biztos. És még egy: mindenkinek muszáj megnéznie, aki elgondolkodott már azon, hogy a memóriájával bajok vannak. Például, mint jómagam.


1 | | |
No menu item defined, wrong database setup!
data-full-width-responsive="true">
hírdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop