Demencia kórisme

Rendszerint a feledékenység az első észrevehető jel a család vagy az orvos számára. Orvosok és más egészségügyi szakemberek a beteg és a család kikérdezése után rendszerint fel tudják állítani a diagnózist. Megvizsgálják az elmeállapotot, melynek során pontozzák az egyszerű kérdésekre adott válaszokat.Bonyolultabb vizsgálatokra (neurofiziológiai vizsgálatok) is szükség lehet a károsodás mértékének tisztázására vagy annak a meghatározására, hogy valódi intellektushanyatlásról van-e szó.

demencia, elbutulás, kórisme | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
A demencia diagnózisát az orvosok az összes tényező figyelembevételével állítják fel. Számba veszik a beteg életkorát, a családi kórtörténetet, hogyan kezdődtek a tünetek és hogyan rosszabbodtak, illetve a meglevő betegségeket (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség).

Ugyanakkor a szellemi működéseket csökkentő, de kezelhető okot is keresnek, például pajzsmirigybetegséget, elektrolitzavarokat, fertőzést, vitaminhiányt, gyógyszermérgezést vagy depressziót. Általános vérvizsgálatot mindig végez az orvos, és átnézi a beteg összes gyógyszerét, hogy nincs-e köztük a tünetegyüttes lehetséges okozója. Elrendelhetnek komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI) az agytumor, a hidrokefalusz vagy a szélütés kizárására.

Ha az idősebb ember emlékezete fokozatosan romlik, kiváltó okként az Alzheimer-kór merül fel. Bár a diagnózis a beteg vizsgálata után 85%-ban helyes, bizonyítása csak az agy boncolásával lehetséges. A boncolás során a vizsgáló orvos idegsejtpusztulást talál. Fonatok láthatók a megmaradó idegsejtekben és amiloid plakkok (rendellenes fehérje lerakódások) találhatók szétszórva az idegszövetben. Gerinccsapolást és pozitron emissziós tomográfiát (PET) javasolnak az Alzheimer-kór diagnózisához, de ezek a vizsgálatok még nem megbízhatóak.

| demencia, elbutulás, kórisme
2009-02-12 09:16:34
No menu item defined, wrong database setup!
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop