Demencia kórisme
Rendszerint a feledékenység az első észrevehető jel a család vagy az orvos számára. Orvosok és más egészségügyi szakemberek a beteg és a család kikérdezése után rendszerint fel tudják állítani a diagnózist. Megvizsgálják az elmeállapotot, melynek során pontozzák az egyszerű kérdésekre adott válaszokat.Bonyolultabb vizsgálatokra (neurofiziológiai vizsgálatok) is szükség lehet a károsodás mértékének tisztázására vagy annak a meghatározására, hogy valódi intellektushanyatlásról van-e szó.
Ugyanakkor a szellemi működéseket csökkentő, de kezelhető okot is keresnek, például pajzsmirigybetegséget, elektrolitzavarokat, fertőzést, vitaminhiányt, gyógyszermérgezést vagy depressziót. Általános vérvizsgálatot mindig végez az orvos, és átnézi a beteg összes gyógyszerét, hogy nincs-e köztük a tünetegyüttes lehetséges okozója. Elrendelhetnek komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI) az agytumor, a hidrokefalusz vagy a szélütés kizárására.
Ha az idősebb ember emlékezete fokozatosan romlik, kiváltó okként az Alzheimer-kór merül fel. Bár a diagnózis a beteg vizsgálata után 85%-ban helyes, bizonyítása csak az agy boncolásával lehetséges. A boncolás során a vizsgáló orvos idegsejtpusztulást talál. Fonatok láthatók a megmaradó idegsejtekben és amiloid plakkok (rendellenes fehérje lerakódások) találhatók szétszórva az idegszövetben. Gerinccsapolást és pozitron emissziós tomográfiát (PET) javasolnak az Alzheimer-kór diagnózisához, de ezek a vizsgálatok még nem megbízhatóak.