Telefondiagnózis elbutulásra
Az ötlet tulajdonképpen "lopott": néhány éve az Egyesült Államokban nemzeti depressziószűrő napot szerveztek. Kellő reklámot követően a telefonvonalak végére olyan ideggyógyász szakembereket ültettek, akikkel laikusok a depresszió természetéről, felismeréséről és gyógyításáról konzultálhattak - nem várt, hatalmas sikerrel. Már az első nap körülbelül százezer hívást regisztráltak, ezért a depresszióról szóló felvilágosító telefonkampány "napját" még többször meg kellett ismételni.
A Monday’s Archives of Inernal Medicine című amerikai orvosi szaklap most e telefonos módszer továbbfejlesztett és letisztult, leegyszerűsített változatáról számolt be. Telefonautomata segítségével a kérdezők szellemi funkcióinak aktuális állapotát elemezve, az időskori elbutulásról, illetve a megállíthatatlan agysorvadással járó Alzheimer-kórról nyújtottak gyors felvilágosítást.
Az orvosi kísérletet James Mundt pszichológus munkacsoportja, a Wisconsin állambeli Madison és az iowai orvosegyetem pszichiátriai klinikáin, szigorúan tudományos kritériumok alapján, összesen 155 páciensen végezte el. A kísérletbe bevontak életkora 56-93 év között mozgott. A "találati" arány meglepően jó volt: a hagyományos orvosi módszerekkel is diagnosztizált, enyhe agykárosodásban szenvedők 80 százalékánál a telefonos gyorsteszt megerősítette a dementia vagy Alzheimer-kór diagnózisát. Az egészséges kontrollcsoport négyötödénél is jó volt az automata "telefondoktor" válasza, és a géphang megnyugtatta őket, hogy valóban nem szenvednek ideggyógyászati betegségben.
A gyakorlatban a telefonkapcsolat a következőképpen működik. Az ingyenes segélyszám felhívását követően a számítógép vezérelt automata különböző feladatokat ró a telefonálóra. Például felszólítja őt arra, hogy tone üzemmódú telefonja gombjain lassan, érthetően üssön le, azaz betűzzön egy rövid szót (a modern telefonok billentyűin, a számok mellett, betűk is szerepelnek). Majd, bizonyos gombok megnyomásával, azt kell a hívónak eldöntenie, hogy van-e értelme vagy sem az üzenetrögzítőből elhangzottaknak - azaz, hogy a telefonáló megértette-e az idézett mondatot. Az ilyen egyszerű szellemi, logikai interaktív feladatok megoldását követően a telefonáló meghallja az ítéletét: vagy azt, hogy nincs nagyobb baj az értelmi képességeivel, vagy épp ellenkezőleg, sürgősen orvoshoz kell fordulnia. Az automata azt is kikövetkezteti a hívó fél telefonszámából, hogy a kezdődő agykárosodásban szenvedő lakókörzetében hol talál a bajára szakembert. Ezenkívül a telefon géphangja, az interaktív kapcsolat részeként, alapinformációkat ismertet a betegség természetéről, az "elsősegélyről", illetve a hosszabb távú diagnosztika, terápia, életvezetés stb. lehetőségeiről.
A telefonos módszer persze sohasem helyettesíti az orvost. Ezenkívül komoly hátránya, hogy a közepes és súlyosabb betegek nem képesek az Alzheimer-kór egyszerű telefontesztjének elvégzésére és befejezésére. Ezt egyébként a kísérletet vezető James Mundt is a módszer még megoldandó hátrányának tartotta, hisz a kísérletbe bevontak közül 16 szellemileg károsodott egyén egyáltalán nem boldogult a feladattal.
Nemes János