Hirdetés
Tévhitek az Alzheimer-kórral kapcsolatban
Az agykárosodások különféle formái közül legtöbben az Alzheimer-kórtól félnek. A betegség lassú, fokozatos lefolyású, és jelenleg nem gyógyítható.
A médiában számos tévhit kering a betegség okairól, tüneteiről és megelőzéséről. Az alábbiaknak néhány ilyen tévhitet kívánunk eloszlatni.
1. tévhit: Bizonyos mértékű emlékezetvesztés normálisnak tekinthető
Igaz, hogy a kor előrehaladtával sokan érzik, hogy memóriájuk már nem a régi. Fontos azonban különbséget tenni a túlterhelt, elfoglalt agy és a valódi emlékezetvesztés között.
Előfordul, hogy lassabban jut az ember eszébe egy név vagy az, hová tett valamit, de a végén rájön. Aggodalomra az ad okot, ha a gondolkodásban változások következnek be.
Ha olyan fontos dolgokat felejt el az ember, mint a szerettei neve, vagy ha emlékezetvesztés miatt képtelenek a megszokott módon működni, akkor érdemes felkeresni az orvost.
2. tévhit: Mozgással, étrenddel és egyes agyi tevékenységek gyakorlásával a betegség megelőzhető
Bár sokat hallani arról, hogy az egészséges életmóddal megelőzhető az Alzheimer-betegség, tudományos bizonyíték erre nincs.
Az egészséges étrend, a rendszeres testedzés, a társasági élet aktivitásának megőrzése és a különféle fejtörők, társasjátékok valamelyest csökkentik a betegség kialakulásának esélyét, de nem világos, hogy ez a hatás egyedi esetekre is vonatkozik-e és ha igen, hogyan.
Elképzelhető, mondják szakemberek, hogy azoknak, akik egészségesen élnek, más tulajdonságaik is vannak, amelyek előnyükre szolgálnak.
Röviden: nincs bizonyíték arra, hogy életmódbeli tényezőkkel megelőzhető lenne a betegség. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az egészséges étkezés és a sok mozgás ne lenne fontos az életminőség szempontjából.
3. tévhit: Csak idős emberek betegszenek meg Alzheimer-kórban
Annyi igaz, hogy az életkor a betegség legnagyobb kockázati tényezője, 65 éves kor felett 8 emberből egy megbetegszik.
Létezik azonban korai Alzheimer-kór is, de ez igen ritka, az esetek csupán 5-10 százaléka. A korai megbetegedésnek általában genetikai oka feltételezhető.
4. tévhit. Az Alzheimer-kór genetikai eredetű
Vannak a betegséghez köthető génmutációk, de a betegség létrejöttében más tényezők is szerepet játszanak. Ott van például az APOE-gén. Több variánsa van, az egyik jelenléte fokozza a betegség kockázatát.
Nem minden génhordozó betegszik azonban meg, és nem minden Alzheimer-betegnél van jelen ez a gén. Nem minden tehát a genetika, a legnagyobb kockázatot az életkor jelenti.
5. tévhit: A depresszió Alzheimer-betegséget okoz
A depresszió lehet a betegség egyik korai tünete, de nem bizonyított, hogy az oka lenne. A depresszió igen gyakori, közel 15 millió embert érint az USA-ban, de nem minden depressziós lesz Alzheimer-beteg, a pontos kapcsolat még nem ismert.
Fontos lehet a depresszió foka, a betegséget megelőző depresszió általában enyhébb. Rendkívül ritka például az öngyilkosságra hajlamos Alzheimer-beteg.
6. tévhit: A demencia azonos az Alzheimer-kórral
A demencia gyűjtőfogalom, az agyi változások által okozott emlékezetvesztés jelölésére szolgál. Az Alzheimer kór a demencia leggyakoribb formája, de nem az egyetlen. A demenciának ugyanis mintegy 70 különböző oka lehet, többek közt a stroke, a Parkinson-betegség és mások.
7. tévhit: A táplálék-kiegészítők megvédik az agyat
Erre sincs sajnos kellő bizonyíték, a halolaj, ginkgo biloba és nagydózisú vitaminok vizsgálata során nem lehetett egyértelmű védőhatást kimutatni.
2017-06-18 14:01:03