Az enyhe feledékenység az öregedés normális velejárója. De mikor válik az időnkénti szórakozottság olyasmivé, ami miatt aggódnunk kell? És vannak-e olyan lehetőségek, amelyekkel ezek az epizódok csökkenthetők vagy akár megelőzhetők? Hogyan lehet felismerni a különbségeket a normális memóriazavarok és a demencia között, és hogyan tarthatjuk éberen öregedő agyunkat?
A diabetes mellitus (röviden DM-nek vagy cukorbetegségnek is nevezik) olyan egészségi állapotra utal, amikor a szervezet nehezen tudja átalakítani a cukrot energiává.
A demencia többnyire gyógyíthatatlan. Egyes gyógyszerek lassíthatják a folyamatot, leginkább a betegség korai vagy enyhe szakaszában.
A vakcinák vitathatatlanul az orvostudomány egyik legnagyobb találmánya minden időkben. A kutatók most egy lépéssel tovább akarják vinni az oltási technológiát a neurodegeneratív betegségek, például a demencia elleni védelem érdekében.
Ha valakinek a negyvenes életéveiben nagy a hasa, megnő annak a kockázata, hogy később Alzheimer-kóros lesz, vagy más típusú demencia alakul ki nála.
Ha súlyos, gyógyíthatatlan elbutulásban szenvedő idős hozzátartozónk van, fontos tudni néhány dolgot, amivel megkönnyíthetjük az életét.
A szavak elfelejtése nem az elbutulás, hanem egy ritka betegség jele lehet, melyet a tünetek alapján gyakran kevernek össze az Alzheimer-kórral. Az elsődleges progresszív afázia (PPA) nevű, ritka betegségben szenvedők emlékezete tiszta, de nem találják a szavakat. A tudósok jelenleg tesztelik azt a kezelést, melyben az érintett agyterületek elektromos stimulációjával lassítják a betegség tüneteinek súlyosbodását.
Egy új kutatás szerint azoknak, akik egy ritka vértcsoportba, az AB-be tartoznak, a memória zavarok fokozott kockázatával kell számolniuk idősebb korukban, ugyanis közöttük közel kétszer gyakoribb a kognitív hanyatlás.
A demencia nem az öregedés normális velejárója. Becslések szerint ma az Egyesült Államokban 5,8 millió 65 éves vagy annál idősebb ember szenved demenciában. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben az emberek átlagos élettartama megnövekedett, egyes szakértők előrejelzései szerint 2050-re a demenciában szenvedő idősebb felnőttek száma elérheti a 13,8 milliót .
Az amiloid fehérjék bomlástermékeit nagy pontossággal kimutató teszt megkönnyítheti az Alzheimer-kór diagnózisát. Egy nemzetközi neurológiai tanulmányban az USA-ban már jóváhagyott teszt nagymértékben egyezik a pozitronemissziós tomográfia (PET) eredményeivel.
Az InforMed által nyújtott információ célja, hogy segítse a látogatók és orvosuk közötti kapcsolatot, nem pedig, hogy pótolja!