Elméletek az agy öregedéséről

Az életkorral ugyan romlik a memória, de egyes emberek agya képes kompenzálni, és agyuk továbbra is megfelelően működik. Amerikai tudósok – a jövőbeli új kezelési módszerek kifejlesztésének reményében – azt kutatják, hogyan is történik mindez.

| InforMed Hírek16   InforMed | Dobos, L.
Most nem az Alzheimer-kórról van szó, hanem a normális öregedési folyamat következményeiről. Az emlékezőtehetség és más agyi funkciók ugyanis még egyébként egészséges embereknél is hanyatlanak a korral.

A népesség elöregedésével egyre fontosabb kérdés, hogyan őrizhetjük meg agyunk frissességét, az egészségügyi ellátás javulásával ugyanis a ma 50 évesek még 40 évet is élhetnek. Nem mindegy azonban, hogyan?

Kutatások során kiderült, hogy egyes idős emberek agya szó szerint az öregedés ellene dolgozik, új idegi kapcsolatok alakulnak ki a szétesettek helyén.

Mindenki egyetért abban, hogy az agyműködés romlását elsősorban a testedzéssel lehet meggátolni. A mozgás az agynak is épp olyan jót tesz, mint az egész szervezetnek.

Sokféle módszert ajánlanak, szellemi játékokat, fejtörőket és gyógyszeres kezelést. Idős patkányoknál és majmoknál megfigyelték, hogy egy régebbi vérnyomás-csökkentő, a guanfacin fejleszti a memóriát.

Az időnkénti emlékezetkieséssel küszködők számára fontos kérdés, hogy mi számít normális öregedésnek, és mik a küszöbön álló Alzheimer-kór jelei. Erre még nincs biztos válasz, de a különbségek egyértelműek.

Az egészséges agy szerkezetére az jellemző, hogy az agysejtek végződései elágazásokat alkotnak, ezek segítségével tudnak kommunikálni egymással. Minél többet tanul valaki, annál több ilyen kapcsolódás jön létre.

Az Alzheimer-kórnál az idegsejtek pusztulnak el, azaz eltűnnek a sejtek a kapcsolódásaikkal együtt. A normális öregedésnél a sejtek nem halnak el, de a kapcsolódásaik „elszáradhatnak”, így képtelenek az üzenetek továbbítására. További különbség, hogy az Alzheimer-kór a hippocampus más területét támadja meg, mint az öregedés.

Mire képes az agy, hogy ezeknek a folyamatoknak ellenálljon? Egyfelől a fejlett, karban tartott, sokat dolgoztatott agynak ún. „kognitív tartalékai” vannak, így ha elhalnak is neuronok, még mindig marad elegendő a megfelelő működéshez. Az agyműködés romlását az agy mértékig kompenzálja, ha a régi kapcsolatok már nem működnek, az agy „átdrótozza” magát, és új kapcsolatokat alakít ki.

Mit lehet tenni?

A legbiztosabb ellenszer a testmozgás, egy 72 évesek körében végzett vizsgálat során már heti három óra séta esetén is javult a résztvevők memóriája. Az is tény, hogy a magasabban képzett, több kihívást jelentő foglalkozásokat űzők és élénk társasági életet élők több tartalékkal rendelkeznek, mint a kanapén lustálkodók.

Egyetértenek a kutatók abban is, hogy a tartalékok képzése soha sem késő. Jónak tűnik a keresztrejtvény és más fejtörők megoldása, vagy akár a számítógépes játékok is, bár közvetlen hasznuk nem bizonyított. Ami a gyógyszereket illeti, a kis mennyiségű ösztrogénnel bíztató kísérletek folytak, és hasonlóan reményt keltő a már említett vérnyomáscsökkentő is.

| agyműködés, öregedés, Alzheimer-kór, memória, testedzés
2019-09-17 12:44:20

Web Design & Development Prowebshop