Jelenleg több vizsgálat is folyik, hogy kiderüljön, az epilepsziás roham elleni, újabb gyógyszerekkel megelőzhető-e az epilepszia, ha a súlyos agysérülés után azonnal megkapja a beteg. Az orvosok egyelőre, jobb híján az epilepsziás rohamokat az elérhető gyógyszerrel kísérelik meg megelőzni, tehát a rohamot kordában tartó gyógyszerekkel.

Három gyógyszerrel folynak óvatos vizsgálatok kis létszámú csoportok bevonásával, hogy kiderüljön, a gyógyszerek nem gátolják-e felépülést. A résztvevők a kórházba érkezés után órákon belül megkapják a gyógyszert, és általában 1-3 hónapig szedniük kell. Mindeddig nem fordultak elő súlyos mellékhatások.

Az agysérülés után kialakuló epilepszia általában nem a klasszikus görcsrohamokkal kezdődik, hanem emlékezetvesztéssel, a figyelem zavaraival vagy még enyhébb tünetekkel, amelyeket az orvosok tévesen az eredeti agysérülésnek, a poszttraumás stressznek vagy más tényezőknek tulajdoníthatnak.

Az epilepsziának több oka is lehet, lehet veleszületett is, ám az epilepsziás esetek mintegy öt százalékáért az agysérülések okolhatók. A kockázat, pedig az, hogy az agysérülés túlélőinek 25 százaléka epilepsziás lesz. A legveszélyesebbek az agyállományban vérzést okozó sérülések. Az eredeti sérülést, a gyulladást és a kezelést követően egy „csendes periódus” következik, és hónapok, sőt, évek is eltelhetnek, míg kialakul az epilepszia.

A csendes periódus valójában nem is olyan csendes. Az agy megpróbálja magát „újradrótozni”, ez igen fontos a gyógyuláshoz, ám a sérült neuronok rossz helyen létesíthetnek új kapcsolódási pontokat.

The Associated Press