Epilepszia kórisme

Az eszméletét vesztő betegnek, akinek teste görcsben rángatózik, maga alá vizel, vagy pedig hirtelen zavarttá és szórakozottá válik, valószínűleg epilepsziás rohama van. A valódi epilepsziás rohamok azonban sokkal kevésbé gyakoriak, mint azt a legtöbb ember gondolja. A legtöbb eszméletvesztéses epizódot vagy kóros viselkedést nem az agy kóros elektromos kisülései okozzák.

epilepszia, görcsroham, epilepsziás görcs, Görcsroham | InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K
A roham szemtanújának beszámolója nagyon sokat segíthet az orvosoknak. A szemtanú pontosan el tudja mondani, hogy mi történt, a beteg azonban rendszerint nem. Egy roham körülményeinek pontos leírásához a következő adatok szükségesek: milyen gyorsan kezdődött, voltak-e kóros izommozgások, például fej-, nyak- vagy arcizomgörcs, beleharapott-e a nyelvébe, maga alá
vizelt-e, mennyi ideig tartott a roham és milyen gyorsan tért magához a beteg. Azt is tudni kell, hogy a beteg mit tapasztalt. Volt-e előjele annak, hogy valami szokatlan fog történni? Volt-e valami, ami kiválthatta a rohamot, például bizonyos hangok vagy villanó fények?

A roham leírásának megfigyelése mellett a görcsroham vagy az epilepszia diagnózisához elektroenkefalográfiát (EEG) is használnak, ami az agy elektromos tevékenységét méri. A vizsgálat fájdalmatlan és kockázatmentes. Az elektródákat a fejbőrre helyezik és mérik az agyon belüli elektromos impulzusokat. Mivel a kóros elektromos kisülések leginkább túl kevés alvás után jelentkeznek, ezért a vizsgálatot néha akkorra időzítik, amikor a beteget szándékosan ébren tartották 18-24 óráig.

Az EEG felvételen kóros elektromos kisüléseket keresnek. Még ha a roham nem is jelentkezik a felvétel ideje alatt, a rendellenességek jelen lehetnek. Mivel azonban az EEG vizsgálat időben korlátozott, a rohamnak megfelelő aktivitás hiányozhat, és a felvétel normálisnak tűnhet még epilepsziás betegben is.

Ha egyszer az epilepsziát diagnosztizálták, további vizsgálatokra van szükség, hogy kezelhető okot találjanak. Vérvizsgálattal a vér cukor, kalcium és nátrium szintjét mérik, megvizsgálják a máj- és veseműködés épségét és a fehérvérsejtszámot, mivel ezek felszaporodása fertőzést jelez. Gyakran végeznek elektrokardiográfiát,s hogy lássák, van-e szívritmuszavar, mert ez elégtelen agyi vérellátást okozhat, ami eszméletvesztést eredményezhet.

Általában készítenek komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) felvételt az agyi és egyéb daganatok, régebbi szélütések, kis hegek és sérülés okozta károsodások kiderítésére. Az agyi fertőzés kórisméréséhez gerinccsapolásran is szükség lehet.

| epilepszia, görcsroham, epilepsziás görcs
2009-02-12 14:25:20
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop