A migrén kialakulását vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen

A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.

migrén, genetika, stressz, ágy | InforMed Hírek13   InforMed | Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra - így például a stresszre - melyek migrénhez vezetnek.

„Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” - fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet.

A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be; ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. A kutatás részeként egyebek mellett funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik a vizsgálatban résztvevőt: például félelmet kifejező arcot mutatnak neki vagy éppen fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.

A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, például az autogén tréning megtanulása hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.

A stressz és a migrén összefüggéséről saját tapasztalataik alapján rendszerint a betegek is beszámolnak. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Éppen ezért gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hétvégén alakul ki.

Dr. Juhász Gabriella abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti előre, hanem nemzetközi szinten is jelentős, új eredményeket mutatnak fel. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehetőséget nyújtsanak a migrénes rohamok megelőzésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, melyek támpontot nyújthatnak későbbi gyógyszerfejlesztésekhez.

| migrén, genetika, stressz, agy
2015-02-12 23:26:50


Minden, amit a migrénről tudni kell

A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik oldalát érinti, de lehet néha kétoldali. A fájdalom hirtelen kezdődik; megelőzőleg vag...


Nyári fejfájás

A nyár legzavaróbb tényezője sokak számára nem a narancsbőr, hanem a fejfájás. A hőmérséklet emelkedésével nő az esély a lüktető fejfájásra is. Az alábbiakban ...


Súlyos fejfájással került kórházba a világ legerősebb chilijét elfogyasztó férfi

Súlyos fejfájással került kórházba a világ legerősebb chilijét elfogyasztó férfi egy chilievő verseny után.


Ellenanyag kezelés a migrén megelőzésére

Jelentősen csökkentheti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát egy ellenanyag alapú kezelés, amelyet a migrénes rohamok megelőzésére fejlesztettek ki.


Migrén: nem az unatkozó úriasszonyok betegsége

A szokásos fejfájást az különbözteti meg a migréntől, hogy az általában fájdalomcsillapító hatására elmúlik, és mögötte mindig van valami, ami kiváltja - időj...


hirdetés